A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

22 világháborúban 48 hónapig volt a fron­ton. Három nagy ezüst, két kis ezüst, két br. v. é., K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Körösi Zsuzsánna. Filák János cipész m., Harmat u. 9. Szül. 1904-ben Szegeden, szab. 1922-ben Szegeden. Segédidejét szegedi mesterek keze alatt töltötte. 1928-ban alapította műhelyét.. Uri-, női- és gyermekcipőket készít. Neje: Kovács Etel. Filipovits Simon asztalos m., Alföldi u. 10. Karlován 1893-ban szül., 1908-ban szab. fel. Ausztria, Németország, Bulgá­ria és Magyarország nagyobb városaiban volt segéd, a Slavonia bútorgyárban munkavezető. 1920-ban nyitotta meg üze­mét, amelyben a legkényesebb igényeket kielégítő munkákat készít. Résztvett mint tizedes a világháború szerb, orosz és olasz frontjain. Neje: Lehotay Mária. Filák János Fiala Károly Fiala Károly műkőkészítő m., Nemes­takács u. 12 (saját ház). Aradon 1860- ban szül., 16 éves korában szab. Vándor- útja során Arad, Kecskemét, Félegyháza, Szeged és Temesvár mestereinél dolgo­zott. 1914-ben önállósította magát. A bel­városi temetőben sok művészi sírbolt és sírkő aícséri benne mesterét. 1882-ben nősült, nőül véve Masa Juliannát. Fodor János Antal úri- és női cipész m., Teréz u. 34. Szül. 1889-ben, szab. 1904-ben Szegeden, ahol 1914-ben önálló­sította magát. Rövid ideig vezette üze­mét, mert a mozgósításkor a háborúba ment és csak 1919-ben történt leszerelése óta folytathatja az ipart. Önállósága óta 50 tanulót nevelt fel. Neje: Márton Ro­zália. Fodor József vendéglős, Marstér 16. Nagykárolyban 1880-ban szül., Szegeden, Kolozsvárt, Nagykárolyban, Szatmáron, Szabadkán sajátította el és gyakorolta iparát, 1922-ben pedig megnyitotta mai üzletét, amelyben részt vesz neje, sz. Répa Lidia is, aki előzőleg a Kass-szál- lóban, Prófétában stb. a konyhát nagy szakértelemmel vezette. Fodor az orosz fronton harcolt, majd 3 évig fogságban szenvedett. Fodor József Fodor Józsefné Fohsz János úri- és hölgyfodrász m., Kálvária sor 2. Szegeden 1901-ben szül., Pancsován 1915-ben szab. Segéd Szege­den és Zimonyban volt. 1919—21-ig ka­tonai szolgálatot teljesített. 1920-ban nőül vette Miklós Juliannát. 1922 okt. óta önálló mester. Termében úgy az úri, mint a hölgyközönség fővárosi nívót talál. Vil­lany hajvágó, hajszárító stb. szolgálja a közönség kényelmét. Forgó Lajos sütőmester, Pásztor u. 33. Pálmonostoron 1884-ben szül., 1901-ben lett segéd. Szeged, Miskolc, Nagyvárad, Debrecen, Arad, Temesvár, Eger voltak segédi gyakorlóhelyei. 1924-ben önállósí­totta magát. A világháborúban 7 hónapi frontszolgálatot teljesített, 21 hónapig pedig orosz fogságban volt. Neje: Erki Kis Teréz. Fórján Lajos mészáros m., Paprika u. 10. Orosházán 1897-ben szül., u. ott 1912- ben szab. Orosháza, Szeged és Eszék húsipari üzemeiben folytatott gyakorla­tot. 1915—18-ig az orosz, román és olasz frontokon harcolt, egyszer megsebesült. Kit.: K. cs.-k. 1919-ben nőül vette Mé­száros Máriát. 1922-ben alapította vál­lalatát. Franczia István asztalosmester, Püspök u. 9. Szegeden 1897-ben született, 1917- ben szab. fel. Szegeden Körmendy és a Rainer ív. és Fia cégeknél fejlesztette szaktudását. 1924 óta önálló. Rendelésre 1 segéddel dolgozik. Neje: Báió Júlia. János és Pál bátyja hősi halált halt. Franczia János órás és ékszerész, Pe­tőfi S. sugárút 2. Szül. 1890-ben Szege­den. Felszabadulása után Budapest és Bé­késcsaba nevesebb cégeinél gyarapította szakismereteit. 1927-től önálló, A világ­háborúban 46 hónapig a fronton küzdött. Neje: Vigh Ilona. Franczia József asztalos m., Liszt u. 18. Szegeden 1892-ben szül., 1909-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom