A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
201 Barnóczky Barna cipész m., Andrássy u. Sajószentkirályon 1880-ban szül., Puttókon 1895-ben szab. fel. Szaktanulmányait Rimaszombati, losonci és putnoki műhelyekben fejlesztette. 1912-ben alapította műhelyét. Már segéd korában is oklevelet nyert jó munkájáért. Résztvett a világháborúban. Bedécs László szabó m., Kossuth L. u. i saját ház). Putnokon 1898-ban szül., j914-ben szab. fel. Segéd Miskolcon, Besztercebányán és Putnokon volt. 1914— 18-ig harctéri szolgálatot teljesített, kit.: K. cs.-k. és seb. é. 1922-ben önállósította nagát. A katonaság, csendőrség, pénz- igyőrség, levente és tűzoltó egyesületek részére dolgozik. Neje: Kovács Irma. Bizsek György hentes m., Tanya u. Miskolcon szül. 1893-ban, ott is tanulta az 'part, 1908-ban szab. Miskolcon praktizált és ott alapította első üzletét 1912-ben. Putnoki üzletében hentesáru készítéssel és eladással foglalkozik. Egy segédet fog- !alkoztat. Neje: néhai Bozik Anna. Blechner Lajos úri- és női cipész m. \isvárdán 1868-ban szül., 1887-ben szab. A fővárosban és az ország nagyobb városaiban volt segéd. 1897-ben önállósította magát. Műhelyében egy tanulóval dolgozik. Bodnár Árpád borbély- és fodrász m., Rákóczi u. 196. Szül. 1901-ben, szab. 1916-ban Putnok. Segéd Miskolcon, Budapesten, Törökszentmiklóson, Kecskeméten, Szolnokon és Jászberényben volt. 1925-ben alapított termében úri- és női oajvágással, hajfestéssel stb. foglalkozik, i'lgy segédet és tanulót foglalkoztat. A Putnoki Iparos Önképző Sport Egylet tagja. Neje: Hubay Julianna. _ Bodnár János asztalos és hajóács m., Tisza István u. (saját ház). Szül. 1892- '>en, szab. 1909-ben Putnokon. Budapesten, Miskolcon és Putnokon praktizált. Budapesten technológiát végzett. 1919- ben alapította műhelyét. Az 1929. évi Nemzetközi Vásáron kiállított csónakjával nagy sikert ért el. A tanoncvizsg. biz. ragja. A haditengerészetnél szolgált, jelen volt Ancona bombázásánál, Durazzó átadásánál és az Óceánia elsülyedésénél. Neje: Némethy Erzsébet. Bodnár Nándor úri- és női cipész m., \ossuth u. 161. Putnokon 1890-ben szül., j. ott Varga mesternél 1907-ben szab. Budapesten és Miskolcon praktizált. 1917 ■óta önálló. Mérték szerint készít első- endű munkákat. A Falu Szöv. orsz. kiállításán bronz éremmel és oklevéllel jutalmazták. Ipt. elölj, tag, tanoncvizsg. biz. tag. Egyenlőségi Kör vál. tag stb. Résztvett a világháborúban, 50%-os hadi rokkant. ifj. Csengery János kép. kőműves m. Putnokon 1897-ben szül., u. ott 1910-ben szab. fel. Képesítést Miskolcon nyert. Külföldön, Budapesten és Putnokon folytatott szaktanulmányok után 1927-ben önállósította magát. Putnok és környékén számos köz- és magánépület felépítése fűződik nevéhez. Ipt. elölj, tag, Iparoskor vál. tag, Önk. Tűzoltó Egy. őrparancsnok stb. Az orosz és olasz fronton harcolt, olasz hadifogságban volt, kit.: kis ez. és br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Csömör János épület- és műlakatos m. Szül. 1903-ban, szab. 1923-ban Putnokon. Szaktanulmányait Putnokon és Miskolcon folytatta. 1930-ban alapította műhelyét, amely saját házában van. Szakképzett mester, a szakmába vágó összes munkákat pontosan teljesíti. Elek Géza kép. építő m. Rimaszécsen 1895-ben szül., Putnokon 1910-ben szab. fel. Segéd Putnokon és Budapesten volt. 1923-ban nyert képesítést és következő évben önállósította magát. Alacsony és magas építmények tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. Önállósága óta több köz- és magánépületet épített fel. Az Iparoskor vál. tagja. A háborút az orosz és olasz frontokon töltötte, megsebesült, kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Klenics Mária. Forray András épület- és bútorasztalos m. Andrássy D.-u. (saját ház) Szül. 1886, szab. 1904 Putnok. Segédidejét Kecskemét, Losonc, Kassa, Miskolc, Rimaszombat, Ózd és Putnok mestereinél töltötte. 1909-ben saját erejéből önállósította magát. Munkái közül a Máv építkezéseket, a Felső Leánynevelő Intézetet, az aggteleki paplakot, a sajóvámosi iskola és templomépítkezést említjük fel. Az Ipt elölj, tagja, v. közs. képv. test. tag, a Sajó- völgyi lap alapítója, az Egyenlőségi Kör v. elnöke. Rk. egyház tanácstag stb. Résztvett a világháborúban. Neje Béres Piroska. Gaál Gyula nyerges és szíjgyártó m. Kossuth L.-u. 225 (sajáth áz). Szül. 1882, szab. 1899 Balassagyarmat. 8 éven keresztül dolgozott mint segéd majd mint üzemvezető. 1907 óta mester. Keze alól szép és jó munka kerül ki. V. Ipt. elölj, tag, most számv. biz. tag. Végigküzdötte a világháborút, kit.: K. cs. k. Neje Baranyai Teréz.
