A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

2b2 Gábor János fodrászmester. Özv. Gartner Ignáczné könyvnyomdász és papirkereskedő. Serényi L. tér. Az üzem néhai G. I. által 1888-ban alapítta- tott. 1927 óta fia G. Dezső vezeti, aki 1898-ban Putnokon szül., 1927-ben atyja szabadította fel. Géperejű üzemét nagy szakértelemmel vezeti. Résztvett a világ­háborúban. Goldstein Zoltán hentes- és mészáros m., Kossuth L.-u. Szül. 1897, szab. 1912 Putnok. Miskolcon, Putnokon, Wienben, stb. volt segéd. 1915-18-ig az orosz és olasz és román frontokon harcolt, megse­besült, kit.: kis ez. és bronz vit. é. K. cs. k. és seb. é. 1920-ban önállósította ma­gát. A Gazd. Felsőleányiskola, a csendőr­ség és a pénzügyőrség, a szkfőv. nyaral- tatási akció üdülőtelepeinek szállítója. Neje: Hoffmann Rózsi. vitéz Gömöri László kocsigyártó m. Horthy M.-u. 8. 1891-ben Sajókirályon, szül., szab. 1898-ban Tornaalján. Kassán, Debreczenben és Budapesten praktizált, majd Bécs és Berlin üzemeit tanulmá­nyozta. Putnokon önállósította magát 1905-ben. Kocsi és autókarosszéria gyár­ossal foglalkozik. 15 éve visz vezető sze­repet az Ipt. életében, 1929 óta jegyző, mely tisztségét nagy lelkesedéssel és szakértelemmel tölti be. Mint ténylegest érte a háború kitörése,* az orosz és olasz fronton harcolt, a nagy ezüst és bronz vitézségi érmeket és a k. cs. k.-t érde­melte ki. 1929-ben avattatott vitézzé. Neje Győr Karolin. vitéz Gööz Ferenc asztalos m., Tompa u. 301 (saját ház). Mihályfalván 1881-ben szül., Putnokon 1896-ban szab. Budapes­ten és Bécsben 4 évet töltött, tökélete­sítve magtá a szakmában. Műhelyét 1905- ben alapította. Épület és butormunkákat vállal és kifogástalanul szállít. V. Ipt elölj, tag, Ip. Kör vál. tag. Mint tényle­gest érte a háború kitörése. Az orosz és olasz frontokon tanúsított hősies maga­tartásával elnyerte a nagy ezüst, kis ez. és bronz vit. érmeket és a K cs. k.-t. 1928-ban avattatott vitézzé. Neje Vécsey Jolán. Gubacsy Istvánná szül.. Horváth Ilda sütöde tulajdonos, Tompa ucca (saját ház). Sütödéje 1922-ben alapíttatott, az ipart özvegyi jogon gyakorolja, kereskedők részére szállít. Férje Gubacsy István, az ózdi Közp. tejcsamok túl. 1892- ben szül. Középiskolái elvégzése után ál­lami szolgálatba lépett. 1922-ben vonult nyugdíjba. Résztvett a világháborúban. Győr József kéményseprő m. Andrássy- u. 4. Putnokon 1892-ben szül., Rozsnyón 1908-ban szab. Győrött, Balatonfüreden és Miskolcon mint segéd, Besztercebányán mint üzletvezető működött. Résztvett a világháborúban. 1919-ben lett mester re­áljogon, amely 1778-ig vezethető vissza. 1930-ban tett mestervizsgát. Önállósága óta visz szerepet a Testület életében, 1928-ban a közbizalom az Ipt. alelnökévé választotta. Vezetésre predesztinált egyé­niség. Tvh. biz. tag, közs. képv. Neje: Köteles Jolán. Hacsi Dezső cipészmester. Ignácz Mihály úri és női fodrász m. Szül. 1900, szab. 1916 Sárospatak. Szak- tanulmányait Komáromban, Miskolcon. Budapesten, Sátoraljaújhelyen és Putno­kon folytatta. 1927-ben társasalapon ön­állósította magát. Hygiénikus fodrász­termében az úri és női fodrászaton kívül manikür is van. Két segédet és két tanu­lót is foglalkoztat. Neje Orbán Mária. Jokkel Pál úri és női cipész m. And- rássy D.-u. Putnokon 1893-ban szül., u ott 1909-ben szab. Segéd Putnokon, Sajó- velcsen, Barcsikán s Rimaszombaton volt A világháborút az orosz és olasz fronto­kon töltötte, tüdőlövést szenvedett, kit. kis ezüst és bronz vit. é. és K. cs. k. 1919- ben alapított műhelyében 1 segéddel dol­gozik. Neje Péterffy Anna. Juhász József szíkvízgyáros. Salgótar­jánban 1897-ben szül. Az asztalos ipart tanulta, melyben 1919-ben szab. Buda­pesten, Léván, Érsekújváron és Bécsber praktizált. A szódavízgyártást Budapes­ten tanulmányozta. 1925-ben alapította első üzemét, mai gyára 1926 óta áll fenn Résztvett a világháborúban. Neje Pocos Rozália. Kalina János hentes és mészáros m Kossuth L.-u. 232. Régi húsiparos família sarja. Miskolcon 1882-ben szül., atyjánál tanulta a szakmát, aki 1900-ban szabadí­totta fel. Egy évtizeden keresztül prak­tizált. 1910-ben önállósította magát. 3 se­gédje és 3 tanulója van. Mint kiváló ipa­rosegyéniség önállósága óta aktiv részt- vesz az iparos mozgalmakban. Vezetésre való hivatottságát iparostársai felismerve- előbb alelnökké, majd elnökké választot­ták. A tanonc vizsg. biz. tagja, a tanom iskola felügy. biz. tagja, a Róm. kath. Egyh. gondnoka és pénztárosa, stb. A világháborúból is kivette részét, 1915-18- ig szolgált. Neje Kardos Róza. Korcsmáros János hentes és mészáro.- m. Rákóczi-u. Szatmárnémetin 1884-ber

Next

/
Oldalképek
Tartalom