A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
112 alapította, saját vezetésében 1922 óta van. Neje: Siha Teréz. Patai András kőműves m., épít. váll., Szűz u, 7. Szül. 1897-ben, szab. 1914-ben Csongrád. 1915—18-ig a háborúban volt, ahol megsebesült. Leszerelése után az ország nevesebb műépítészei mellett dolgozott 1924-ig, mikor is önállósította magát. A Magy. Kőműves M. Orsz. Szöv. Csongrádi csop. jegyzője. Neje: Papcsik Gizella. Pál István szobafestő m., Iskola u. 15. Szentesen 1893-ban szül., Csongrádon 1912-ben szab. Segéd Kecskemét, Budapest, Balassagyarmat és Csongrád jeles mestereinél volt. Résztvett a világháborúban. 1921 óta űzi önállóan iparát. Neje: Szlávik Rózsa. Percze Ferenc szabó m., Kétágú u. 34 (saját ház). Szül. 1894-ben, szab. 1911- ben Csongrád. Békéscsabai, hódmezővásárhelyi, ceglédi és budapesti műhelyekben gyarapította szaktudását. 1921- ben alapította műhelyét. Rendelésre dolgozik. 1915-től a leszerelésig volt katona a háború alatt, 15 hónapig küzdött az orosz és olasz harctereken. Neje: Ga- lambosi Franciska. Percze Imre szabó m., Kétágú u. 58 (saját ház). Csongrádon 1896-ban szül., u. ott 1915-ben szab. fel. 1915—18-ig az olasz és román fronton harcolt mint tizedes kétszer megsebesült, kit.: nagy ez. és br. vit. é. és K. cs.-k. Szolgált a Nemz. Hads.-ben. Szabászati tanfolyamot végzett. 1929-ben társas alapon létesítette műhelyét, ma önállóan folytatja iparát. Pintér Zsigmond mészáros m., Árpád u. 13 (saját ház), Kossuth u. 2. 1879-ben szül. Csongrádon, ahol atyjánál 1893-ban szab. Szegeden praktizált. Cégét atyja alapította 1897-ben. A szakoszt. elnöke. Két évtized óta visz vezető szerepet az ipt. életében. V. városi képv. stb. Végigküz- dötte a világháborút, megsebesült, mint őrmester szerelt le. Pólyák Ferenc cipész m., gr. Széchenyi u. 10. Szül. 1905-ben, szab. 1924-ben Csongrád. Segéd a fővárosban és Csongrádon volt. Szabászati szaktanfolyamot és felsőrészkészítő tanfolyamot végzett. 1928-ban önállósította magát. Oklevéllel kitüntetve. Atyja 33 hónapot töltött a harctéren. Pólyák László patkoló és kocsigyártó kovács m., Kossuth F. u. 51 (saját ház). Csongrádon 1882-ben szül., u. ott 1900- ban szab. Segédként Győr, Veszprém, Kiskőrös és Csongrád műhelyeiben dolgozott. Polgári és katonai patkoló tanfolyamot végzett, oklevele van; 1908-ban alapította műhelyét, ahol egy segéddel és tanonccal lóvasalással és gazdasági gépek gyártásával és javításával foglalkozik. Ipt. elölj, tag, 1914—18-ig szolgált a háború alatt. Neje: Vincze Margit. Puskás György hentes- és mészáros m., Kossuth tér 10. 1902-ben Csongrádon született, 20 éves korában Kiskunfélegyházán szabadult fel. Születési és szabadulási helyén 7 éven keresztül gyakorolta magát, míg 1929-ben önálló lett. Atyja 40 éven át kőműves m. volt. Puskás Mihály szobafestő m., Hosszú u. 18 (saját ház). Szül. 1883-ban Csongrád, szab. 1901-ben Szentes. Budapest, Kecskemét, Cegléd és Szentes mestereinél töltötte segédidejét. 1907-ben önállósította magát. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült, hadifogságban volt. Neje: Szlapák Rózái. id. Puskás Pál kőműves m., Zöldkert u. 18 (saját ház). 1881-ben Csongrádon szül., u. ott atyjánál tanulta az ipart. Csongrádon, majd Szibéria városaiban praktizált. 1922-ben önállósította magát. Családi házakat épít. 1914-ben vonult hadba, Przemyslnél hadifogságba esett, 1920-ban tért haza. Fia Pál 1908-ban szül., atyjánál szabadult fel, 1929-ben Szegeden nyert oklevelet, majd nagy fővárosi vállalatoknál dolgozott. 1930- ban betársult atyja vállalatába. vit. Sági György borbély és fodrász m., Kossuth u. 20. Szül. 1888-ban, szab. 1902- ben Csongrádon. Hatvan, Újpest, Kiskunfélegyháza, Szentes, Vác és Ausztria nagyobb városaiban töltötte segédéveit. 1914—18-ig a világháborúban volt, ahol megsebesült. Kit.: nagy és kis ezüst vit. é. stb. 1918 óta önálló. Ipt. elöljáró 1925 óta. Pál fia a vállalatban mint segéd működik közre. Neje: Pitrik Mária. Scheiner Márton órás és ékszerész, Kossuth F. u. 4. Rahón 1893-ban szül., 1907- ben Máramarosszigeten szab. Bécs, Budapest, Nagyvárad és Kiskunfélegyháza voltak segédéveinek állomáshelyei. 1914— 18-ig az orosz, szerb és román frontokon harcolt, megsebesült, kit.: kis ezüst vit. é. és koronás ezüst érd. kér. 1919-ben önállósította magát.' Műhelyében egy se- . gédet és tanulót foglalkoztat. A tanonc- vizsg. biz. elnöke. Neje: Politzer Anna. Schillinger István géplakatos m., Dob u. 3 (saját ház). Szül. 1885-ben Nagytétény. Középiskoláit Újpesten végezte. Budapesten a Lang L. gépgyárban 1904- ben szab. Olaszországban és Német
