A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
113 országban praktizált» 1920-ban alapította műhelyét, ahol gépeit egy 5HP vili. motor hajtja. Bércsépléssel és gazdasági gépek javításával foglalkozik. Háború alatt a haditengerészetnél szolgált mint hajógépész. Kínában, Japánban és Ausztráliában volt. Neje: Szigeti Margit. Singer Antal szíjgyártó és nyerges m., Zsinór u. 5 (saját ház). Csongrádon 1887- ben szül., Szentesen 1904-ben szab. Segéd Szentesen, Marosvásárhelyen, Nagyszalontán, Kalocsán, Budapesten és Bécs- ben volt. 1914-ben alapította műhelyét. Az ipt. pénztárosa volt, ma a szakoszt. alelnöke. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült. Kit.: kis ez. vit. é., kor. ez. érd. kér. stb. Neje: Vincze Mária. Surányi Henrik kosárfonó m., Hosszú u. 34. Csongrádon 1899-ben szül., szakvizsgát 1930-ban tett. Műhelyét 1930-ban alapította, kerti bútorokat és piaci árukat készít. A Háziipari kiállításon bronz éremmel jutalmazták munkáit. Atyja szintén ez ipart űzte, vezető egyéniség volt az ipari életben. Szabados Rókus szabó m., Barátság u. 16 (saját ház). Szül. 1881-ben, szab. 1900- ban Csongrádon. A fővárosban és Nagy- Magyarország városaiban volt segéd. Szabászati tanfolyamot végzett, két oklevelet nyert. Nagyváradon 1908-ban önállósította magát, műhelyét 1913-ban Csongrádra helyezte át. Neje: Viktor Irén. Szabó Imre cipőfelsőrészkészítő m., Pacsirta u. 2. Csongrádon 1906-ban szül., u. ott 18 éves korában szab. Segédéveit Budapesten és Csongrádon töltötte. Budapesten szakrajztanfolyamot végzett. 1927- ben önállósította magát. 1928-ban nőül vette Gyovai Rozáliát. József bátyja hősi halált halt. Szabó Sándor szabó m., Szentháromság tér 31. Szül 1899-ben, szab. 1915-ben Csongrád. Segéd budapesti és csongrádi mesterek keze alatt volt. Budapesten a technológián szabászati és szakjrajztan- folyamot végzett. 1917—18-ig az olasz harctéren volt. 1925-ben alapította fővárosi nívójú üzletét, ahol egy segédet és tanulót foglalkoztat. A tanoncvizsg. biz. tagja. A Polg. Lövészegyl. ezüst éremmel és a Sakkor nagy bronz plakettel tüntette ki. Szauerbach Péter sütő m., Szőllőhegy u. 9 (saját ház). Albertfalván 1886-ban szül., Szegeden 1904-ben szab. Nagy- kikindán, Szegeden és Csongrádon fejlesztette szaktudását, évekig mint vezető működött. Sütödéjét 1927-ben alapította. A tanoncvizsg. biz. tagja. A világháborút az orosz és olasz fronton harcolta végig. Neje: Szörfi Magdolna. Szántó Lajos cipész m., Justh Gyula u. 7. Makón 1877-ben született, a szakmát is ott tanulta, mestere 1894-ben szabadította fel. Segéd Makón, Szegeden, Szentesen és Csongrádon volt. 1903 óta önálló. 1914—18-ig teljesített Imtonai szolgálatot. Nős, régi iparos família sarja. Szilaj V. János sütő m., Arany J. u. 2 (saját ház). Szül. 1885-ben Csongrádon,, szab. 1924-ben Szegeden. 10 éven át Gel- lér J. cégnél volt üzletvezető, 1924-ben önállósította magát. 1915—18-ig a háborúban volt, egyszer megsebesült. Nemesi családból származik. Neje: Dudás Mária. Szlávik Imre asztalos m., Justh Gy. u. 5. Csongrádon 1883-ben szül., ahol 17 éves korában szab. Budapest, Szolnok, Hódmezővásárhely és Kiskunfélegyháza jeles mestereinél volt segéd. 1914 óta önálló. Templomokon, városi és magánépületeken találjuk meg munkáit. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Szántó Ágnes. Szó'rfi Rókus cipész és csizmadia m., Zsinór u. 45. 1898-ban Csongrádon szül., 1914-ben u. ott szab. Tanonc korában oklevelet kapott. Szaktudását Szentesen és Csongrádon fejlesztette. Szabászati és felsőrészkészítő tanfolyamokat végzett. Háború alatt az orosz harctéren volt, kit.: K. cs.-k. 1921-ben alapította műhelyét. Neje: Serki Margit. Takács Mihály mechanikus és gummi- javító, Dob u. 2. Szül. 1893-ban Dömös, Csongrádon 1909-ben szab. Budapesten Schlick-Nicholson, Ganz vili., Főv. gázművek, Kábelgyár stb. műhelyeiben dolgozott. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1926-ban önállósította magát. Főként kerékpár, motorok, autók és járműgumik javításával foglalkozik. Részt vett a világháborúban, megsebesült, hadifogságban volt. Neje: Bernáth Mária. Tapodi József k. szűcs m., Zsinór u. 32. (saját ház). Kiskunfélegyházán 1897-ben szül., u. ott 1911-ben szab. Szabadulási helyén, a fővárosban és Kecskeméten praktizált. 1915—18-ig a világháborúban volt, 34 havi frontszolgálattal. Kit.: kis ez. vit. é., bronz vit. é. és K. cs.-k. 1919- ben önállósította magát. 1930-ban ezüst érmet nyert. Neje: Retkes Lucza. Tábith Jenó' képkeretező asztalos m., Kossuth L. u. 26. Csányteleken szül. 1883- ban, ahol 1902-ben szab. 5 éven keresztül Bécs, Budapest, Arad, Csongrád, Makó és Szászrégen műhelyeiben dolgozott. 8v k
