A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
79 1895-ben szül., 1912-ben szab. fel. Már tanonc korában oklevél kitüntetést nyert. Wienben iparkamarai támogatással és Budapesten szakmai üzemekben fejlesztette szaktudását. 1921-ben lett önálló. Villanyerőre berendezett üzemében 1 segédet alkalmaz. A szakosztály jegyzője, a mestervizsg. bizottság tagja. A világháború orosz frontján küzdött, majd 30 hónapig orosz fogságban szenvedett. Neje Ács Ilona. Vukics Lajos cipészmester, Csongrádi sugárút 7/b. Nagykanizsán 1875-ben szül. 1898-ban szab. fel, 1928 óta önálló mester. 1918-ban szakvizsgát tett. 1 segédet foglakoztat. Hosszabb ideig résztvett a világháborúban. Neje: Major Teréz. Wellisz Lajos könyvkötőmester, Arany János u. 7. Csongrádon 1884-ben szül., Szegeden szabadult fel. Szegeden a Kunért és Beer dobozgyárban szerzett gyakorlatot. Állami ipari szakiskolát, több ipari továbbképző művészeti tanfolyamot végzett Budapesten és Bécsben. 1922-ben lett önálló mester. A tanocvizsg. bizottság tagja. IV2 évig volt a fronton. A vör. kér. hadiékítm., bronz érem, hadtáp érdemker. a vit. é. szalagján, K. -cs.-k. kitüntetések tulajdonosa. Weszely Ferenc fodrász m., Somogyi telep 835. Lippán 1900-ban szül., 1915- ben szabadult fel. Szolnok, Makó, Bukarest és Szeged voltak segédi állomásai, 1929-ben önállósította magát. Régi erdélyi nemes családból származik. Szorgalmas, törekvő iparos, ki minden idejét iparának szenteli. Wetzl Péter cipészmester, Móra u. 15. Őszcsanádon 1885-ben szül., 1903-ban Makón szabadult fel. Makón, Nagylakon, Pécskán segédeskedett. 1920 óta önálló mester. 19 hónapig teljesített frontszolgálatot. Neje: Becker Katalin. W'éber Mátyás úri szabó m., Széchenyi tér 5. Ócsanádon szül. 1876-ban. Szegeden fölszabadulva 1891-ben, 9 esztendeig dóig. mint segéd Szegeden, Budapesten és Bécsben. 1903-ban alapított üzemében 2—3 segéddel és 2 tanonccal dóig. Az ipt. volt elöljárója és a polg. dalárdának éveken át működő tagja volt. 1914—18-ig szolgálta a hazát. Neje: Francz Anna. Winkler Mór úri szabó m., Mikszáth K. u. 6. 1896-ban született Perecsényben, 16 éves korában szabadult fel Nagyberez- nán. Itt és Ungváron dolgozott mint segéd, majd 1919-ben önálló lett. Berlinben akadémiai tanárnál szabászati továbbképző tanfolyamot végzett. A város legjobb körei dolgoztatnak nála. 3 segédet és 1-—2 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban résztvett. Wolgard Rezső kárpitos és díszítő m., Tisza L. krt 48. 1897-ben Szegeden szül., 16 éves korában ugyanitt szabadult fel. Mint segéd Balogh és Polnarnál dolgozott. 1923-ban önállósította magát. Az egyetem részére bőrgarnitúrákat készített. A világháborúban 32 hónapot töltött a fronton. Kis ez., br. és K. cs.-k. éremmel van kitüntetve. Woracsek Vencel hangszerkészítő m., Somogyi u. 23. Szül. 1859-ben, 1878-ban Bécsben szab, Szegeden segédeskedett, 1888-ban önálló lett. A zongora hangolásban városszerte elismert szakember. 40 éve a városi zenedében is működik mint hangoló. Weszely Ferenc Wottreng János Wottreng János bádogos m., Feketesas u. 8. Telefon 19-78. Szenthuberten 1884-ben szül., 1901-ben szab. fel. Berlin, Wien, Budapest és Szeged műhelyeiben fejlesztette szaktudását, 1908-ban önálló lett. A szegedi főkertésztelepen és több gazd. iskolában látható harmatszerű^ locsolókészülékek az ő találmánya. 1 ivóvíz hűtő, 1 sütőkemence és 1 sorvetőgép szabadalma van. Számos középület szakmunkája dicséri szakavatottságát. 1922- ben az ujszegedi kertészeti kiállításon dicsérő oklevéllel tüntették ki. Az ujszegedi rk. egyház tanácsosa. Nagy érdemei vannak az ottani templom harangjainak, órájának és villanyvilágításának létesítésében. Winter Adolf, kárpítosmester, Korona u. 3. Poprádfelkán 1875-ben született, 1889-ben Budapesten szabadult fel A Gelb M. és Fia, Bernstein K. H. Stein- bach cégnél volt segéd, illetve művezető, a Lengyel L. udv. bútorgyárban volt 17 évig művezető, majd külföldön fejlesztve szaktudását, 1923-ban lett önálló. Művezető korában, 1911-ben a turini kiállításon ezüst oklevéllel tüntették ki. Munkáit a város előkelőbbjeinek készíti. Két sza
