A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
80 badalma van: az önműködő függönytartó és a Titan-Ottomán ágybetét. Részt- vett a világháborúban. Neje: Holländer Regina. Wirth és Rengey írógép, irodaberendező és mechanikai vállalat, Széchenyi tér 5. és Petőfi Sándor sugárút 36. Telefon 22-21. A cég egyik beltagja :Wirth István irógépműszerész, aki Szegeden 1897-ben szül., 1915-ben szab. fel, 1923-ban lett önálló. A fémipari szakosztály jegyzője, a tanocvizsg. biz. alelnöke, több sportegyesület funkcionáriusa. Másik beltagja: Rengey Béla asztalosmester, aki Szegeden született, faipariskolai képzettséget s több városban gyakorlatot szerezve 1926-ban lett önálló. A Magyar Orsz. Tornász Szöv. és a M. Birkózó Szöv. déli kér. alelnöke, a testnev. bizottság tagja, Szegedi M. T, E. örökös díszelnöke. Résztvett a világháborúban, ahol kétszer megsebesült és hét kitüntetést szerzett. A Széchenyi téri üzemben 2—5 segéd és 4 tanonc, a másikban 4—16 segéd van foglalkoztatva. Mindkét üzem villanyerőre van berendezve. Több állami és városi közhatóság szerződéses szállítói. Zaviza Lajos elektrotechnikus m., Horváth Mihály u. 1. Szegeden 1897-ben szül., 1914-ban elvégezte a szegedi fémipari szakiskolát, u. akkor szab. fel, Budapesten, Aradon, Brassóban és több más városban folytatott gyakorlatot. 1919- ben önállósította magát. Délmagyar- ország egyik legnagyobb modern autó- és rádió akkumulátor töltő állomása. Az egyetemi épületek, a szegedi kis vasút, telefonhálózat szakmunkái bizonyságai szakavatottságának. Vili. erőre berendezett üzemében 2 segéd és 3 tanonc is dolgozik. A szakosztály jegyzője, a ta- noncvizsg. biz. elnöke. Az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Adler Julianna. Zsemberi Miklós géplakatos m., Szilién sugárút 24. Szül. Börvelyen 1895-ben, iparát Debrecenben tanulta és ott 1921- ben szab. Felszab. után több helyen fejlesztve mint segéd szaktudását, 1929-ben saját erejéből önállósította magát és mindennemű, a szakmába vágó munkával és javítások végzésével foglalkozik. A haza védelmében 1915—1920-ig harcolt az orosz, román és francia harctereken és 2 évet francia fogságban szenvedett. Neje: Bánfi Eszter, akivel 1921-ben kötött házasságot. Zsivin Béla, csizmadia és cipészmester, Brüsszeli körút 29. Szegeden 1893-ban szül., 1910-ben szab. fel, Budapesten gyarapította szaktudását, 1919-ben lett önálló mester. 2 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az 1930. évi ipari vásáron kiállított. Résztvett a világháborúban. 36 hónapig volt a fronton. Br. v. é., K. cs.-k.-je van. Neje: Váry Ilona. Zsivin Dániel lábbeli készítő m., Tündér u. 25 (saját ház). Szegeden 1896-ban szül., 1916-ban szab. fel. Szegeden, Budapesten és Aradon fejlesztette szaktudását és 1919-ben önálló lett. Ugyanez évben nőül vette Báló Máriát. Zsivin Emil lábbeli készítő m., Gém uз. Szegeden 1895-ben szül., 1910-ben szab. fel. Tíz évig segéd volt, 1920-ban pedig önálló lett. Raktárra és rendelésre készíti munkáit. Résztvett a világháborúban, 2 évig pedig a nemzeti hadseregben szolgált .1921-ben nőül vette Mészáros Máriát. Zsulán József cipészmester, Kelemen и. 2. Szegeden 1902-ben született, 16 éves korában szabadult fel, Szegeden, Budapesten jobb mestereknél gyarapította a szaktudását, mellyel 1926-ban önálló lett- 1 segédet és 1 tanoncot alkalmaz. Neje: Szalay Mária. Zsulán Pál, cipészmester, Kölcsey u. 4„ Kürtösön 1875-ben szül., 1892-ben Aradon szab. fel. Budapest, Kassa, Pécs, Eszék,. Szeged jobb műhelyeiben gyarapította szaktudását. 1908-ban lett önálló mester. Üzemében két fia Gyula és Pál is segé- deskednek, azonkívül 3 segéd és 2 tanonc van alkalmazva. V2 évig volt a fronton, majd 4 évig orosz fogságban. Neje: Bittó Teréz. Zsivin Béla Zsurkó János Zsurkó János a Grácia cipőgyár tulajdonosa, Kossuth Lajos sugárút 6. Nagyváradon 1893-ban született, 1912-ben szabadult fel. Hódmezővásárhely, Makó, Szeged, Orosháza és Budapest voltak segédi éveinek gyakorló állomásai. 1916- ban alapította üzemét, melyben 40 segéd és 4 tanonc dolgozik. Már mint tanonc dicsérő oklevelet nyert. 1915-ben nősült.
