A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
78 motorokról rendezett szaktanfolyamot. Volt a vinkovcei fűtőház fiókműhelyében művezető gyakornok. Törekvő, szorgalmas mesterek, kik idejüket iparuk fejlesztésre fordítják. Veress Sándor vendéglős, Zákány u. 6. Özv. Vetró Antalné szül. Agócsi Mária, műbútorasztalos m., Csaba u. 49. Üzemét néh. férje 1890-ben alapította és 1926- ban beköv. haláláig vezette. Ezen idő óta fia Antal, aki 1900-ban szül. és atyjánál 1915-ben szab. fel, vezeti. Ugyanő szakmai tanfolyamokat végzett és faszobrászatban is kiképezte magát. A cég alapítója számos kiállításon vett részt, kitüntetésben is részesült kiváló munkáiért. A faip. szakosztályának 7 évig jegyzője volt. Vida Károly csizmadia m., báró Jósika u. 11. Szegeden 1861-ben szül., 1876-ban szab. fel. Aradon és Szegeden volt segéd, 1885 óta önálló mester. Két fia és a veje vett részt a világháborúban, László fia Przemyslnél hősi halált halt. Vitkay János fényképész, a Ruttkai és Vitkay cég beltagja, Kárász u. 15. Tel. 15-34. Az aradmegyei Zsigmondházán szül., Aradon a Rutkai cégnél szab. fel, majd Budapesten Koller tanár utóda cégnél 9 éven át mint vezető működött és 1912 óta önálló társas viszonyban sógorával Rutkai Aladárral. Jeles munkájáért több díjat nyert. Mint az ipt. szakoszt. elnöke 1920 óta és ipart, elöljáró tevékeny részt vesz az ipart, vezetésében. A világháborúban az összeomlásig szolgált. Neje Rutkai Regina. Vlasits Kálmán, fodrász m., Kálmán u. 2 Jánoshalmán 1899-ben szjil., 1915-ben szab. fel. Több alföldi városban és Budapesten hosszabb ideig volt segéd, míg 1929-ben megnyitotta önálló üzletét, melyet 1 segéd és 1 tanulólány közreműködésével vilanyerőre berendezett gépekkel folytat. Résztvett a világháborúban. Neje: Miskolczy Rózái. Vlastity Oresztia, úri-, női- és gyermekcipész m., Csongrádi országút 38. Őscsa- nádon 1875-ben szül. 38 évig csendőri szolgálatot teljesített, majd mint tiszt- helyettes nyugalomba vonult. Eredetileg mint szíjgyártó tanult ki, a cipészszakmát felesége jogán, aki szakképzett cipész és felsőrészkészítő, gyakorolja. A városi bérföldek felügyelője. A szakosztály és az ipt. vezetőségi tagja, a Belvárosi Függ. Kör, Kossuth Függ. Kör, Temetkezési Egylet, Hajós egylet vál. tagja. Mint tábori csendőr harcolt a szerb, orosz, olasz, egyiptomi és francia fronton, egyszer megsebesült. A kor. érd. kereszt, K. cs.-k., német ezüst v. é. tulajdonosa. Neje: Juhász Etelka. Vöneki Ferenc első szegedi motorerőre berend. talicskakészítő ipartelepe, Rákóczi u. 16 és 20/a. 1859-ben szül. Szegeden, atyjánál tanulta iparát, majd atyja halála után özvegy anyja üzemét vezette és 1883-ban lett önálló. Villanyerőre berend. üzemében 2—3 segédet is Vöneki Ferenc Vöneki Szilveszter foglalkoztat. 1891-ben bronz oklevél, 1899-ben az orsz. ip. kiállításon díszoklevél, 1924-ben ezüst érem kitüntetést nyert. Törvhat. biz. tag volt 24 évig. Fia Szilveszter 1894-ben szül., 1926-ban fatelepet alapított és az üzem vezetését is végzi, Résztvett a világháborúban, 28 hónapig volt az olasz fronton. Neje: Császár P. Teréz. Vörös Janos cipész m., Tündér u. 3. Szegedi (1903) születésű, 1919-ben szabadult fel. Budapesten, Hmvhelyen és Szegeden töltötte segédéveit, 1927-ben nyitotta meg önálló műhelyét. Munkáival a legkényesebb igényeket is kielégíti. Vörös József úri szabó m., Szappanos u. 5. Szőregen 1899-ben szül., 1914-ben Vörös -József és neje Szegeden szab. fel, itt is töltötte segédi idejét, 1925-ben önállósította magát. Rendelésre elsőrendű munkát készít. 1925- ben vette nőül Komlódi Zsuzsannát. Vörös József szitakészítő m., Attila u. 6. Telefon 29-30. Hódmezővásárhelyen
