A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
44 fel. 1923-ban nyitott önálló üzletet saját erejéből. 1 segédje van. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Francia fogságban 22 hónapot szenvedett át. Br. v. é.-e, K. cs.-k.-je van. Kovács János cipész m., Veresács u. 16. Borosjenőn 1897-ben szül., Kürtösön 1914-ben szab. Segéd Szegeden volt. 1925- ben önállósítota magát. 1916—18-ig a világháborúban volt, 30 hó írsz., egyszer sebesült, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Szladek Zsuzsánna. Esküvőjük 1920-ban volt. Kovács István hentes- és mészáros m., Kossuth L. sugárút 85. Fiókok: gr. Ap- ponyi u. 19 és Fodor telep 135. Szül. 1899-ben Oroszlámoson,szab. 1917-ben Tö- rökkanizsán. Szabadulása után bevonult, majd a nemz. hads.-ben telj. szóig. Rang: tizedes. Oroszlámoson 1920-ban, Szegeden 1922-ben önállósította magát. Szakgépeit vili. motor hajtja. Specialitása a vurstli készítés, 1924-ben vette nőül Sa- ■vanyó Juliannát, aki a főüzletet vezeti. Kovács L. Nándor műórás és ékszerész, Tisza L. körút 52. Szül. Nagyváradon 1879-ben, Arad, Nagyvárad, Budapest és Szeged jobb cégeinél gyarapította szaktudását. 1913 óta önálló. Oklevéllel és ezüst éremmel lett kitüntetve. Tanonc- vizsg. biz, tagja és a szakiskola vezetője. 1916—18-ig szolgálta a hazát. Neje: Szilber Erzsébet. Kovács József kosárfonó m., Kossijth L. sugárút 30. 1875-ben Hódmezővásárhelyen született, 1893-ban fejezte be a három éves kosárfonó tanfolyamot. Kiskunfélegyházán kosárfonó üzemet, Csány- teleken a földm. min. megbízásából kosárfonó tanfolyamot vezetett. 4 évig az IOKSz hódmezővásárhelyi telepének vezető mestere volt. Végigküzdötte a világháborút. 1923-ban önállósította magát. Szegedi üzemét 1929-ben alapította. Neje: Kristó Jusztina. Ifj. Könyves Petry Géza asztalos m., Tó u. 8. Hódmezővásárhelyen 1865-ben született. Régi nemesi család sai’ja. 1890 óta önálló. Körösi Géza üveges m., Műhely u. 8. Tel.: 19-57. 1884-ben Szegeden szül., Atyjánál tanulta az ipart, aki 1898-ban szabadította fel. Kolozsvár, Berlin, New- York és az U. S. A. egyéb nagyvállalatainál dolgozott. 1922 óta önálló. A szegedi egyetem, iskolák, püspöki palota és még számos épület üvegesmunkáit készítette. 1914—18-ig az orosz, szerb és olasz frontokon harcolt, megkapta az ösz- szes legénységi kitüntetést. Neje: Schner Ilonka. Könyves Kálmán cipészmester, Zrínyi u. 10. 1897-ben Kiskunhalason szül., 1922- ben szabadult fel, Szegeden, Nagyváradon, Halason és Jánoshalmán töltötte se- gédi éveit, 1926-ban önállósította magát. 17 hónapig volt a világháború hadszínterén, egyszer megseb, 1920-ban jött haza az olasz fogságból és a nemzeti hadseregben is szolgált. Neje: Jeney Margit. Kovács János Könyves Kálmán Körmendy Mátyás felsőházi tag, asztalosmester, 1875-ben született Kishegyesen (Bácsmegye). Iskolái elvégzése után atyjánál tanulta az asztalosmesterséget, 1891-ben szabadult fel és mint segéd az ország nagyobb városaiban a legnagyobb műhelyekben tökéletesítette szaktudását. 1895-ben jött Szegedre, ahol 1903-ban önállósította magát. Képzettségével és az iparosügyek iránt tanúsított nagy hozzáértésével kitűnt kartársai sorából s 1905-ben az asztalosiparosok szakosztályának alelnöke lett. De a város- politika terén is csakhamar kiemelkedett értékes tevékenységével, úgyhogy 1906- ban városatyának választották meg s ezen idő óta tagja a törvényhatósági bizottságnak. 1908-ban elnöke lett a szakosztálynak, ugyanakkor az ipartestület elöljáróságába is bekerült és beltagja lett a ke- resk. és iparkamarának. 1912-ben az IPOSz választmányi tagjává választatott. Pálffy Dániel az ipartestület elnöke és az ország iparosságának kiváló vezére 1918-ban megbízta őt az ipartestület ügyeinek vezetésével, az ipartestület 1919-ben meg is választotta alelnökévé, majd Pálffy halála után, 1928-ban az ipartestület elnöke lett. Mintegy félév múlva pedig az ország összes iparosainak bizalmából nagy szótöbbséggel a felsőház tagjává választatott. Körmendy Mátyás a háborúban 1915 okt.-tól 1916 augusztusig frontszolgálatot teljesített, meg is sebesült és azután a hadvezetőség építési osztályának műmestere volt.
