A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

45 A forradalmak idején tagja volt az antibolsevista komiténak, majd résztvett a szegedi nemzeti bizottmány nagy mun­kájában, a nemzeti hadsereg megalakítá­sakor közreműködött a toborzásban és a hadseregnek Pestre vonulásáig tagja volt. Körmendy rendkívüli népszerűségét puritán jellemével, a közügyek iránt megnyilatkozó határtalan lelkesedésével, páratlan igazságérzetével, önzetlenségé­vel és kiváló tudásával vívta ki, mert minden ténykedését az iparostársadalom helyzetének javítására, városa és az egész ország jobb jövőjének kivívására való törekvés irányítja. Kovács Imre lakatos m., Maros u. 2—4. Az 1924. évi Baross kiállításon ezüstéremmel kitüntetett mester. Szege­den 1890-ben szül., 1908-ban szab. lel. Három évi segédi működés után 1911-ben saját erejéből önállósította magát. Spe­ciális gyártmánya az országszerte elter­jedt patkánycsapda, továbbá a kefe­kötő és kötélgyártó szerszámok ké­szítése. 2—3 segédet foglalkoztat. Részt­vett a világháborúban, mint 50%-os rok­kant szereit le. Kis ez. v. é.-e van. Neje: Kónya Anna. Kovács Lajos épület- és műlakatos m., Vaspálya u. 13, saját ház. Szegeden 1896- ban szül., 1912-ben szab. fel. A tanonc- kiállításon 1910-ben arany oklevelet ka­pott. Mühlhausen, Hamburg, Drezda, Wien, Velence, Budapest, Pécs, Szeged elsőrendű gyárüzemeiben volt segéd, az 1924. évi Baross kiállításon bronzérem­mel tüntették ki. 1925-ben önállósította magát. 2 segéd és 1—2 tanonc dolgozik villanyerőre berendezett üzemében. Mint őrmester a román, orosz és olasz fronton harcolt, nagy és kis ez., br. v. é., K. cs.-k., seb. é., német vasker. kitüntetése van. Kétszer megseb. Neje: Horváth Mária. Nagyatyja Beregszászon polgármester volt. id. Kovács János, mészáros és hentes­mester, Szilléri sugárút 9. Szegeden 1871- ben szül., 1919-ben Szűcs Lajosnál sza­badult fel, 23 éven át kép. üzletvezetővel gyakorolta iparát. A Felsővárosi Iparos­kor és a Köz- és Magánalk. Temetk. Egy. alapító és volt vezetőségi tagja. Fia ifj. Kovács János 1895-ben született, 1921- ben szabadult fel, 1920-ban nőül vette Varga Ilonát. Ügy ő, mint fia frontszol­gálatot teljesített, utóbbi 2V2 évi hadi­fogságot is szenvedett. János fián kívül még Béla, István és József fia is szak­képzett hentes és mészáros. Kó'rösi Márton asztalosmester, Lőw Lipót u. 10. Szegeden 1882-ben született, 1898-ban szabadult fel. Kecskeméten, Budapesten, Békéscsabán és Wienben töltötte segédéveit, 1908-ban önállósította magát. A szegedi kiállításon 1922-ben dicsérő oklevelet nyert kiváló munkáiért. Résztvett 6 hónapig a világháborúban a hadszíntéren. 1909 óta nős, neje Lusztig Franciska. Hat gyermeke van, kik közül László és István szakképzett asztalos. Ifj. Körösi József vendéglős, Fekete­sas u. 7 és Pallavicini u. 4. Szegeden 1907-ben született, 1928-ban szabadult fel. Édesatyjánál, az újszegedi vigadóban, Félegyházán a Renner-féle étteremben praktizált. 1928-ban átvette az Ónozóné- féle halászcsárdát, 1930 óta vezeti jelen­legi üzletét. Ifj. Körösi József Körösi Márton Kó'rösi Márton mű-, épülét- és redőny­lakatos m., Báró Jósika u. 7. Szül. Sze­geden 1886-ban, 1902-ben szab. fel. Ber­linben 6 évig és Budapesten 1 évig prak­tizált, elvégezte a fémipari szakiskolát, volt vezető segéd. 1912-ben alapította üzemét, melyet 1 segéddel és 1 tanonccal folytat. Egy hullámlángtörő fűtőtest sza­badalma van. A Baross kiállításon 1924- ben ezüst érem kitüntetést nyert. Volt mint I. o. fegyvermester az orosz, román és olasz fronton, itt egy szabadalmáért hadvezetőségi elismerésben részesült. Br. v. é., kor. vas és vasker., K. cs.-k. kitün­tetése van. Neje: Steiner Laura. Kövér Lajos cipészmester, Horthy Miklós u. 18. Hajdúböszörményben 1901- ben szül., 1918-ban szab. fel. Budapes­ten gyarapította szaktudását, majd 1927- ben önállósította magát. Rendelésre első­rendű munkákat készítő, törekvő, szor­galmas iparos. Kriska Péter papucskészítő m., Csen­des u. 13. Magyarkanizsán 1891-ben szül., 1909-ben szab. fel. Már tanonc korában négyszer első díjat nyert. Öt éven át fej­lesztette mint segéd szaktudását, 1914- ben önálló lett. 1—2 segédet és 1—2 ta- noncot tart. Kiváló munkájáért az Orsz. Iparegyesület ezüst díszéremmel, nagy arany éremmel, 2 arany és 1 ezüst érem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom