A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
12 1876-ban született, 1892-ben szab. fel, a Szegedi Napló üzemében 5 évig vezető volt. Üzeme modem gépekkel van felszerelve. Fia András, aki szintén könyvkötő, az 1930. évi kiállításon aranyérem kitüntetést kapott, 2 tanonca pedig bronz oklevél kitüntetést nyert. Volt ipartestületi elöljáró. Neje: Kovács Birkás Rozália. Brczán Sándor Busa Ferenc Busa Ferenc kép. kőműves m., Közép u. 19. Szegeden 1900-ban szül., u. ott Benkő Andrásnál szab. 1918-ban. Kilenc hónapig szolgált a háborúban. Segéd Sajószentpéter, Hidasnémeti és a Dunántúl nagyobb városaiban volt. Vezette a sajószentpéteri bányakolónia építkezéseit. 1923-ban az áll. építészeti hivatalnál nyert képesítést. A Somogyi telepi építkezéseiért dicsérő elismerésben részesült. Busa János műbútorasztalos m., Vasas- szentpéteri u 25. Telefonhívó 30—81. Horgoson 1887-ben szül., 1905-ben szab. fel. A Thék—Lingel gyárakban fejlesztette szaktudását. 1921-ben lett önálló társas alapon, majd egy év múlva egyedül. Budapesten a technológián szaktan- folyamot végzett. A szegedi kiállításon kétszer is résztvett. Minden ipari érdekű mozgalom lelkes híve. A szerb és orosz fronton harcolt, kétszer megsebesült. A II. o. ez., bronz v. é., seb. é. tulajdonosa. Neje: Lippay Aranka. Csaba Lajos kocsigyártó, kovács és bognár m., Kossuth Lajos u. 83. Telefon 7-74. A szakosztály elnöke és a mester- vizsg, biz. elnöke, több társad és kultur. egyesület vezető tagja. Szül. 1869-ben, felszab. 1885-ben, elvégezte a patkoló gyógykovács tanfolyamot az állatorvosi főiskolán. Budapesten, Temesváron, Aradon és ‘ Győrött fejlesztette szaktudását, majd üzemvezető volt. 1896-ban lett önálló. Villanyerőre berendezett üzemében azelőtt 10—12, most 1—2 segéd foglalkozik. Az 1924. évi Baross kiállításon 2 arany és 1 ezüst érmet és több oklevél kitüntetést nyert. Lajos fia atyja üzemében dolgozik. Csanády Ferenc hentes és mészáros m., Retek u. 29. Szegeden 1901-ben született, 1919-ben Szabó Zoltán szabadította fel. Szeged több üzemében fejlesztette szaktudását és 1927-ben nyitotta meg üzletét. Neje: Báló Etel. János bátyja hősi halált halt. Csapiár Ferenc bádogos és szerelő m., Feketesas u. 13. Budapesten 1892-ben szül., Szegeden szab. fel. Budapesten, Kolozsvárt és Szegeden volt segéd, részben művezető. Fémipari szaktanfolyamot végzett. Tanonc korában elismerő oklevelet és díjat, segéd korában két elismerő oklevelet nyert. 1918-ban önállósította magát. A II. kér. függ. népkör vál. tagja és több egyesület tagja. Az orosz és szerb fronton harcolt, két kis ez., bronz v. é.-e és K. cs.-k.-je van. 3 évig orosz fogságban szenvedett. Csáki János darálómalomtulajdonos és terménykereskedő, Petőfi S. sug.-út 77, saját ház. Tel.: 14-86. 1894-ben Szegeden szül. A sütő ipart tanulta, 1919-ben szab. fel. 1920—24-ig folytatott önálló pékséget. A malomipart 1923 óta űzi. Üzemét 45 HP szívógázmotorral napi 60—70 q, a paprikadarálót pedig napi 6—7 q teljesítőképességre rendezte be. Adóügyi szakértő. Az olasz és román frontokon 36 hónapot töltött. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Egyszer sebesült. Neje: Eszéki Gizella. Csányi Antal cipész m., Róna u. 26. Szül. 1905-ben Temesváron, szab. 1921- ben Szegeden. Segéd Szegeden és Újpesten volt. 1928-ban önállósította magát. Uri-, női- és gyermekcipőket készít. 1927- ben vette nőül Kollauti Máriát. Csányi Antal vili. szerelő m , elektró- és rádiótechnikai váll. tulajdonos, Feketesas u. 22. Tel.: 30-51. Szegeden 1893-ban szül., u. ott 1907-ben Fonyó Sománál szab. Budapesten, Aradon, Marosvásárhelyen és Szegeden praktizált. Budapesten vezető állást töltött be. Elvégezte az összes szakmabeli tanfolyamokat a szegedi fémipari szakiskolában. Az orosz harctéren fél évi szolgálat után sebesülten hadifogságba esett. 5 évi szenvedés után került haza. Kit.: kis ez. v. é. 1927- ben önállósította magát. Munkái közül az ujszegedi Árpád Otthon szakmabeli munkáit említjük fel. Neje: Vigh Julianna. Csányi Antal szita és rostakészítő m., Dugonics tér 10. Szül. 1899-ben, szab. 1913-ban Szegeden. Segéd Temesváron, Újvidéken, Makón és Szegeden volt. 1921 óta mester. Szita, rosta, sodrony, kerítés- szövészet stb. képezik munkakörét. Mű_
