A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
13 helye kézigépekkel van felszerelve. A Falu Szöv. szőregi kiállításán ezüst éremmel és oklevéllel jutalmazták munkáját. Háború alatt az olasz fronton harcolt, egyszer seb., kit.: K. cs.-k. Neje: Kotlár Erzsébet. Csányi András szabó m., Szent György u. 13. Dicsérő oklevéllel kitüntetett mester, aki 1885-ben szül., 1904-ben szab. fel, Budapesten, Esztergomban, Debrecenben és Szegeden volt segéd, majd 1907-ben lett önálló. 1—2 segédet foglalkoztat. A fronton 26 havi frontszolgálatot teljesített. K cs.-k.-je van. Neje: Csiszár Teréz. Fia András jogszigorló. Csányi Ferenc építési vállalkozó, Maros u. 34. Telefon: 8-51. A Felsővárosi Iparoskor, Függ. Kör, Hajósegylet és több társad, és kulturális egyesület vezető tagja. Szül. Szegeden 1880-ban, 1912-ben nyert képesítést. Volt pallér, majd föpallér. 1912-ben lett Szegeden önálló. Több nagyobbszabású építkezés dicséri szakképzettségét. Sütőüzemek építése a specialitása. A szerb és olasz hadszíntéren küzdött, egyszer meg is sebesült. K. cs.-k.-je van. Neje: Antalffy Erzsébet. Csányi Antal Csányi József Csányi József kép. kőműves m., építési váll., Tápéi u. 3 (saját ház). Szül. 1898- ban, szab. 1914-ben. Romániában 3 évig és Magyarország számos nagyobb ipartelepén és bányavárosában praktizált. 1924-ben nyert képesítést a szegedi áll. építészeti hivatalnál. Iskolák, villák és családi házak tervezése, építése fűződik nevéhez. Résztvett a világháborúban. Neje: Czakó Julianna. Csávity Szvetozár magyar szabó m., Hunyady tér 7. Gyálon 1890-ben szül., Szegeden 18 éves korában szab. Török és Barkóczy mestereknél segédeskedett. 1916—18-ig a háborúban volt. 1926-ban önállósította magát. Raktárra és rendelésre dolgozik. Műhelyében van Ferenc fia is. Neje: Józsa Mária. Csehó Károly sütő m., Tavasz u. 14. Fiókok: Kálvária tér 6 és Rudolf tér 11. Szül. 1893-ban Aradon, szab. 1907-ben Szegeden. Budapest, Békéscsaba, Arad és Szeged voltak segédéveinek állomáshelyei. 1914-ben önállósította magát. Szerződéses szállítója a tud. egyetem klinikáinak és a közrendészeti kórháznak. Gőzsütő üzeme a városban a legmodernebb 1927-ben elismerő díszoklevéllel tüntettetett ki. A szakoszt. alelnöke, volt pénztárosa, a mestervizsg. biz. alelnöker a tanoncvizsg. biz. elnöke, a Rókusi Ip. Kör vál. tagja, vásárrend. biztos, a Tiszántúli Sütők Szöv. elölj, tagja stb. stb. 1916—18-ig az orosz és román frontokon volt. Neje: Biró Teréz, résztvesz a vállalat vezetésében. Csávity Szvetozár Csehó Károly Cselik János úri- és női cipészmester, Tisza Lajos körút 37. Az 1924. évi Baross kiállításon ezüstéremmel kitüntetett mester, aki 1874-ben Kunbaján szül., 1891- ben szabadult fel. Szegeden, Budapesten, Wien és egyéb osztrák városokban fejlesztette szakismereteit és 1906-ban lett önálló. Műhelyében elsőrendű munka készül 2 segéd és 2 tanonc közreműködésével. Résztvett a világháborúban. Neje:. Csenky Ilona. Cselik János Cservik Dezső Cserép Sándor szűcsmester, Kálvin tér 2. Szül. 1883-ban Félegyházán, 1900-ban szabadult fel. Külföldön, Német- és Franciaország nagyobb városaiban gyarapí- tota szakismereteit. Berlinben szakakadémiát végzett. Elsőrendű, garantált munkái közismertek. Budapesten szakkiállí-
