A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
138 harcolt a háborúban, 14 hónapot az orosz fronton. Neje: Léda Julianna. Reichenberger József gipsz szobrász, Szív u. 36. Telefon: 123-59. Bajorországban szül., München, Bécs, Páris, Konstantinápoly és Rodostón fejlesztette szaktudását. 44 éve önálló mester, a Corvin Árúház, Lillafüredi Szálló szobrászmunkái fűződnek nevéhez. Ezenkívül számszerint meg nem nevezhető épület, palota munkáit végezte. Neje: Grátz Vilma. Reicher Ede építész, Budaörsi út 74. Budapesten született 1894-ben, magas és mély építést és tervezést végez társas alapon Reicher és Nyilas cég alatt. Több társadalmi és kultúregyesület tagja. Mint főhadnagy a háborúban a m. kir. térképészeti hivatalnál teljesített szolgálatot. Neje: Lányi Vilma. Richter István kőművesiparos, II., Keleti Károly u. 21. 1878-ban Német-Prónán szül., 1893-ban szab. fel, 1924-ben saját erejéből lett önálló. Speciális kemence építő. Végigküzdötte a világháborút, orosz fogságba esett. Neje: Práder Róza. Riesz Jakab ácsmester, III., Kerék u. 35. Telefon: 620-23. 1881-ben Ókéren szül., 1899-ben szab. fel Újvidéken. Szerbiában és Romániában fejlesztette szaktudását, 1907-ben lett önálló. A Ganz- Danubius, Máv. palota, TÉBE villa stb. munkálatait végezte. Végigküzdötte a háborút a szerb, orosz, román és olasz fronton. Kétszer a II. o. ez. v. é., seb. é., K. cs.-k., a porosz és magyar háborús emlékérem tulajdonosa. ifj. Roden Miklós kép. kőműves m., X., Szörény u. 7. Szül. Budapesten 1893-ban, Rsztmihályon atyjánál tanulta a szakmát. Önállósítása után atyjával társas viszonyban Rsztmihály és a környékben családi házakat, villákat, átalakításokat és renoválásokat vállalt és készített. Résztvett az orosz, román és olasz fronton, bronz vit. érme és K. cs.-k.-je van. Neje: Melly Ilona. Rosenthal Gyula építész, I., Avar u. 15. Budapesti születésű, 1910 óta önálló, kisebb nagyobb házak építését végzi. Jelenleg a Balázs és Farkas cég vezető építésze. Háború alatt a hadvezetőség részére dolgozott. Neje: Höffler Irma. Róth Károly kép. kőműves m., IV. Reiter Ferenc u. 34. Budapesten tanulta az ipart, több helyen mint munkavezető dolgozott, résztvett a kelenföldi vili. centrale, a szentendrei rendőriskola stb. építkezésen. A 18-as hegyi tűzérezredben az orosz, román és olasz fronton harcolt. Neje: Wiener Anna. Rottenberger János kőművesiparos. Szül. 1894-ben Vértesacsán, 1914-ben szab. fel. 1927 óta önálló. Több nagy cégnél mint pallér működött, családi házak építését és tatarozásokat vállalja. A II. kér. iparoskor vál. tagja. Neje: Roch Antónia. Ruckmich Ferenc kép. kőműves, vállalkozó, Budaörs, Uj u. 348. Budapesten 1912-ben szab. fel, dolgozott Dávid János és fia, a „Stylus rt.”-nál, ahol a repülő- gépgyár és számos nagy épületen vett részt. 1931 óta önálló. A 131. tábori tűzérezredben mint szakaszvezető harcolt. A nagy és kis ezüst, bronz v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Salzinger János kőműves, Törökbálint. 1927 óta Törökbálint számos családi házát építette. Önállósága előtt 10 évig a Ganz-gyárban előmunkás volt, majd több cégnél mint vezető működött. Szakképzett iparos. Neje: Horváth Róza. Sághy Gyula ácsmester, V., Hold u. 9. Tel.: 157-36. Szül. Apostagon, Budapesten tanulta a szakmát, mint segéd és munkavezető a vidék több városában megfordult, ahol szaktudását fejlesztette. 1925-ben lett önálló, 4—6 segédet foglalkoztat, a szakma minden agát szakszerűen végzi. Az ipartestület elölj, tagja. A háborúban a szerb, albán és olasz fronton küzdött. Neje: Varga Zsuzsanna. Sági Gábor kőművesiparos, Csillaghegy, Moziház. Solti születésű, 1912-ben saját erejéből lett önálló, családi házak építését és renoválását végzi Több épületen mint pallér vett részt. Több segéddel dolgozik. Küzdött a háborúban, ahol kétszer sebesült. A II. o. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Mató Anna Sági János kőművesiparos, Csillaghegy, Rákóczi út. Szül. 1891-ben Solton, 1919- ben önállósította magát, családi házak építését, átalakításokat, tatarozásokat vállalja. Óbudán és Csillaghegyen számos ház elkészítése fűződik nevéhez. Végigharcolta a háborút az orosz és román fronton megsebesült. A br. v. é. és a német ezüst érem tulajdonosa Neje: Hirvog Mária. Sági Lajos kőműves m., Zugló u. 1992/ 128. Felszab. 1905-ben Budapesten, majd a szakmát Budapesten és vidéken gyakorolta. Mint pallér részt vett a Nemzeti Színház, Hengermalom, az Ózdi vasgyár, Schlick-Nicholson hajógyár stb. építkezéseken. A világháborúban megsebesült, rokkant lett, több kitüntetése van. Neje: Bors Róza. Schadler Mátyás építési vállalkozó, kép.
