A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
II. rész [Névjegyzék ]
139 kőműves m., Mária remete kertváros. 1873-ben Lauzséron szül., Budapesten 1911 óta önálló. Magánházak építését, renoválását szakszerű kivitelben végzi. Hosszú gyakorlattal rendelkezik, számtalan családi ház építését végezte önállóan. A háborúban a hadsereg részére dolgozott a műszaki csapatoknál. Neje: Pratz Anna. Schauzenbacher Márton kép. kőművesiparos, II., Görgey A. u. 31. Bátaszéken 1894-ben szül., Bácsalmáson tanult, majd Németországba ment, ahol szakiskolát végzett. Angorában is megfordult, számos épületen mint vezető működött. Az orosz és olasz fronton harcolt, háromszor sebesült. A nagy ez. v. é., seb. é., K. cs.-k. tulajdonosa. 33%-os rokkant. Neje: néh. Bauer Anna. Scheirig Béla ácsmester, Törökbálint. Szül. Törökbálinton 1879-ben. Mint segéd huzamosabb időt töltött Nickel Ignác mesternél, ahol később a munkálatok vezetője volt. Számos ácsmunka került ki keze alól, főleg Törökbálint területén működik. Az 1. honv. gy. ezredben szolgált a háborúban, a szerb fronton haslövést szenvedett. Neje: Wagner Borbála. Schiffblatt Mór kőfaragó m., Csengeri u. 56. Tel.: 178-46, üzem helye: Laudon u. 5. Nyitrán 1875-ben szül., 1897-től Budapesten dolgozik, 1920 óta önálló. Márvány és sírkő, portál, falburkolás, saját tervei szerint készül. Villanyerőre berendezett üzeme van. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Pollák Róza. Schégl Ede ácsíparos, III. Filatorigát 6390. Budapesten tanulta az ipart, számos munkáit mint vezető dolgozott nagyobb cégek vállalkozásaiban. Atyja szintén az ács iparban dolgozik, mint pallér. Résztvett a római parti csónakgarázs építkezésekben is. Neje: Tóbiás Anna. Schreiber György kőművesiparos, Pesterzsébet, Knézits u. 13/a. Szül. 1885-ben Győr. Résztvett a pécsi dohánygyár, a lóversenytér, a keresk, minisztérium stb. építkezésnél, több helyen mint vezető. Neve ismert a szakmában. A világháborút végigharcolta az orosz és olasz fronton 52 hónapig, megsebesült. Neje: Láng Ilona. Schultheiss Henrik építővállalkozó Hatvan, Török u. 9. Budapesten szab. fel 1902-ben, Ring Gyula, Greiner Adolf cégnél mint vezető huzamosabb időt töltött. 1929 óta önálló, több vidéki városban számos építkezése van. A háborúban 44-es gy. ezredben az orosz és olasz fronton volt, háromszor sebesült. Neje: Léhnárt Anna. Schultz József kőműves m., Árpád u. 22. Budakalászon szabadult fel 1911-ben, Budapesten és Oderbergben dolgozott mint munkavezető. Csillaghegyen saját háza van, mely munkájának és szorgalmának gyümölcse. 4—6 segéddel dolgozik, a pomázi ipt.-nél a szabadító biz. tagja, 1914—16-ig harcolt az orosz fronton. Neje: Mirk Anasztázia. Schumy József kép. kőműves m., Kis- tarcsa, Árpád u. 35. Felszabadulása után Gregersen cégnél kezdte működését, magas és mély építkezéseknél, Matyók Aladár és Schuszter Józsefnél mint vezető, 16 éve Pittel és Brauswetternél mint munkavezető vesz részt az építkezésekben. Neje: Gwozdics Julia. Schunerits Ferenc oki. kőműves m., vállalkozó, I.. Kapitány u. 2. Semmeringen tanulta az ipart, 1912 óta úgy házépítés, mint tatarozási munkálatok vezetője. A budapesti kereskedelmi és iparkamara tagja. A világháborút végigküzdötte, az összes fronton megfordult, kétszer a kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Schwartz Teréz. Sógor Lajos kőműves m., Vasgereben u. 18. A felső építő ipariskolát elvégezte, mint rajzoló kezdte pályáját, majd 1926- tól önálló munkákat vállal. A budai iparosok, kereskedők és nyugdíjasok demokrata egyesületének megszervezője és egyik alapító tagja. 1917-tól kezdve részt vett a háborúban. Mint hadapród- őrmester szerelt le. Neje: Erderics Irma. vitéz Stadler István építő vállalkozó, I., Menkina út 17. Linzben szül., 1928 óta mint önálló vállalkozó működik. Különösen műkő és burkoló munkálatokat végez. Képesítését Magyarországon szerezte. A Wiener-Neustadti katonai akadémia elvégzése után a 6. huszárezrednél szolgált, századosi ranggal nyugdíjba ment. A világháborút az orosz fronton küzdötte végig és 1922-ig a katonaság kötelékében maradt. A Signum Laudis tulajdonosa. Neje: Blaschka Berta. Stempel S. Gyula kőfaragóiparos, Magdolna u. 19. Budapesten szab., majd Németország, Svájc, Franciaország, Olaszország és Anglia nagyobb városaiban gyarapította tudását. 1902 óta van önálló üzeme, amely modem villanyerőre berendezve átlag 12 személyt foglalkoztat. A -zombori ipari kiállításon arany éremmel lett kitüntetve 1912-ben. A háborúban a hősi halottak síremlékeinek tervezését és faragását készítette, melyért többször kitüntetésben részesült.
