A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

I. rész - Wittich Andor: Iparosifjak útmutatója az ipari pályákon

123 19. pénzkölcsönt közvetítő ügynök­ségek, 20. rendes járati időhöz kötött, ál­lati erő felhasználásával űzött szemályszállítási tár­saskocsi ipar, 21. rendes járati időhöz kötött gépkocsi felhasználásával űzött személyszállítási tár­saskocsi ipar, 22. szabadalmak értékesítése, amennyiben azt nem szaba­dalmi ügyvivők végzik, 23. személyszállító eszközök, bér­kocsiknak (bérautomobilok­IV. Általános tájékoztató. nak) közhelyeken a közön­ség számára tartása (bérko­csi ipar) és azok ipara, akik közhelyeken a közönségnek szolgálataikat ajánják (hor­dáripar) , 24. szemétfeldolgozó vállalatok, 25. tejcsarnokok, tejgyüjtőtelepek, tejkereskedelmi és tejtermé­ket feldolgozó vállalatok, ide nem értve az egyszerű tej- kimérést, 26. temetkezési vállalatok, 27. vagyonőrző vállalatok, 28. zsibárús üzletek. A nők iparjoga. Alább közöljük részletesen azon szabályokat, melyek úgy az iparos- tanonc, mint az iparossegéd tanulási, illetve gyakorlási idejét meghatá­rozzák. Kivételes szabályok vonatkoznak az ipari képesség megszer­zése szempontjából azokra, akik nagyobb iskolai képzettséggel rendel­keznek, vagy a háborúban a hazáért nagy áldozatokat hoztak (rokkan­tak, hadiözvegyek), vagy akiket a háború következményei kenyerüktől fosztottak meg. Nagyban megkönnyíti a törvény az iskolázott rétegek ipari pá­lyákra térését, azon elvet tartván szem előtt, minél magasabb az elő­zetes iskolai képzettség, annál rövidebb tanonc- és segédidőt kell ki­töltenie az ifjúnak. A törvény szerint bármilyen iparos pályát szabadon választhat a nö. De természetes, hogy főként olyan pályákra fognak törekedni a nők, ahol ízlésük, kézügyességük, rátermettségük folytán könnyebben bol­dogulnak, mint a férfiak. Ezeken a pályákon, — ú. n. túlnyomóan nők által űzött iparok — mint alább látni fogjuk, meg is könnyíti a törvény a nők számára az elhelyezkedést, enyhe feltételeket szabván a képe­sítés megszerzésére. Nem lesz fölösleges azon ipariskolák felsorolása sem, amelyek ipari pályákra nevelnek. Némi tájékoztatást nyújtunk a külföldi szakisko­lákról is. A rokkantiskolákban szerzett szakképzettséget a háború rokkant- jainak beszámítják. (V. R. 36., 42. §§.) Végezetül szem előtt kell tartania az iparospályára lépőnek még a következő szabályokat. Elemi népiskolába járó gyermek nem lehet iparostanonc s általán iparüzemben semmikép sem foglalkoztatható. (T. 74. §.) Fontos követelmény (T. 76. §.), hogy gyermek és fiatalkorú a tan­szerződés megkötése előtt az ipari foglalkozásra alkalmas voltát ható­

Next

/
Oldalképek
Tartalom