A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

I. rész - Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek

107 gát arra a nehéz lépésre, de az önállósággal járó nagy gondok nem törik le ambícióit. Rövid idő alatt igen szép vevőkörre tett szert és a keze alól kikerült munkások mindenütt teljes dicséretet váltanak ki a mester számára. Az 1928. évi Kézműipari Tárlaton remekbe készült kiállított munkáival elnyeri az arany mesterkoszorút. ZIER KÁROLY mérleg készítő mester. Ha külkereskedelmi mérle­günket nézzük, még mindig igen jelentékeny behozatal mutatkozik, külö­nösen precíziós analitikai mérlegekben. Az óriási pontosságot megkívánó mérlegek igen fejlett ipari országokból jönnek hozzánk, amelyek ellenér­téke fejében tekintélyes összeg szivárog ki évenként az országból. Annál nagobb elismeréssel kell megemlékeznünk arról a munkásságról, amelyet Zier Károly fejt ki. Zier Károly, aki 1875-ben Budapesten született, négy középiskola elvégzése után az Állami Mechanikai Tanműhely növendéke lett, amely­nek elvégzése után kiváló munkássága alapján a kereskedelemügyi mi­niszter 1896-ban lehetővé tette számára, hogy tudását külföldön tökéle­tesítse. Az állami ösztöndíj segítségével négy évet töltött a külföldön és ezt az idejét a legjobban használta fel. Rövid idő alatt a külföldön is oly vállalatoknál, amelyek készítményei világhírűek, a szakmunkások első sorába küzdötte fel magát és nyugodt lekiismerettel vállalhatta azt a kitüntető feladatot, amellyel őt a m. kir. Mértékügyi Intézet megbízta, amelynek meghívására 1900. évben tért vissza Magyarországba és közel egy éven át 2000 drb állami aranymérleg szabályozását végezte el az említett intézetben. Mint önálló mester a legmegtisztelőbb megbízá­sokat kapja. 1902-ben az Államvasutak laboratóriuma és a felsőipar­iskola részére, 1903-ban az új Műegyetem részére készíti csaknem az összes mérlegeket és úgy a budapesti, mint a kolozsvári tudományegye­temi intézetek, valamint a bányászati és gazdasági akadémiák práciziós mérlegei Zier Károly műhelyéből kerülnek ki. Jó hírneve eléggé gyorsan terjed és 1907-ben például az állami hitelesítő hivatalok részére több mint 200 méi leget szállít, nem is beszélve arról, hogy a. legtöbb gyártelep és gyógyszertár Zier Károly finom mérlegeit használja, sőt a külföld is egyie nagyobb bizalommal keresi készítményeit. Ma már több ezer ana­litikai merleg hirdeti Zier Károly kiváló szaktudását az ország minden részében a legfontosabb laboratóriumokban és intézetekben. Kétségte­lenül az ő érdeme az, hogy ezek a rendkívül érzékeny készülékek egészen háttérbe kezdik szorítani a külföldi gyártmányokat és újabban már ily mérlegeknek alig 5c/( -a érkezik külföldről hazánkba. Zier Károly már az első aranykoszorús mesterverseny alkalmával feltűnt remekbekészült mérlegeivel a bírálóbizottságnak, amely őt nem csupán az ezüstkoszorús mesteri címmel tüntette ki, de a kereskedelem ­ügyi miniszter elismerő díszoklevelét is javaslatba hozta, amelyet el is nyert. Az 1928. évi Kézművesipari Tárlat egyik legmegcsodáltabb da­rabja Zier Károly analitikai mérlege volt, amellyel az aranykoszorús mesteri címet nyerte el. ZIMMERMANN NÁNDOR nyerges- és szíjgyártó m. Hiába áltat­nék magunkat, bele kell törődnünk1 abba, hogy egyre közeledik az az idő, amikor a lovat múzeumban mutogatják. A géperejű járművek térfogla­lásával egyre jobban háttérbe szorul a ló, mint tehervontató. És a ló eltűnésével együtt számos iparágunk. így elsősorban a nyerges- és szíj­gyártómesterség is veszít jelentőségéből. Ha azonban még el is telik né­

Next

/
Oldalképek
Tartalom