A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
I. rész - Dálnoky-Kováts Jenő: Koszorús mesterek
108 hány esztendő, amíg meghúzhatjuk a lélekharangot e nagymultú mesterség fölött, bátran méltathatjuk Zimmermann Nándort, mint e mesterség utolsó mohikánjának egyikét. Zimmermann Nándor szintén egyike azoknak az iparosoknak, akik úgyszólván az anyatejjel szívták magukba mesterségük szeretetét. A cég, amelynek tulajdonosa immár 90 esztendős múltra tekinthet vissza és ő tanulni vágyásával, szorgalmával csak növelte elődjei jó hírnevét. Zimmermann Nándor, aki 1878-ban született Budapesten, már zsenge gyermekkorában atyja szíjgyártó és nyerges műhelyében játszadozott és a pitykézésnél meg a métázásnál nagyobb gyönyörűség volt számára, ha a műhelyben talált bőrhulladékokból pajtásainak játéklovakra szerszámot készíthetett Tizenhárom éves korában atyja műhelyébe került inasként és a millenáris kiállításra készülő munkákban már nagy lelkesedéssel vett részt. Segédkorában bevonult huszárnak és az 1900. évi párizsi világkiállítás előkészületei idején a kereskedelmi miniszter felszólítására szabadságot kap, hogy kiállítási munkáit elkészíthesse. Katonai szolgálatinak befejezése után visszakerül atyja műhelyébe és nagy körültekintéssel lát hozzá az üzem átalakításához. Kezdeményezésére az eddig csak igáslószerszámok készítésével foglalkozó műhely hintólószerszámok készítésére is berendezkedik és az elfoglaltság növekedését mi sem bizonyítja jcbban, mint a foglalkoztatott munkások számának fokozatos növekedése. A hazai keretek, mint minden ambiciózus iparost, Zimmer- mannt is a külföldi viszonyok megismerésére sarkalták és gondosan előkészített tanulmányútja elvezette mindazokba a városokba, ahol tudása bővítésére alkalom kínálkozott. Bécs, Salzburg, München, Nürnberg, Frankfurt, Köln, Hamburg, Helgoland, Berlin, Lipcse, Drezda, Prága tanulmány útjának főbb állomásai, amelynek befejeztével átveszi atyja üzletét. Mint önálló mester különös súlyt helyez arra, hogy készítményei necsak a gondos elkészítés és külső csín tekintetében legyenek elsőrangúk, de szakítva azzal a különösen a külföldön elterjedt rossz szokással, amely az igáslcvakat mázsás szerszámokkal terheli, a könnyebb kivitelre törekszik és e célját a hagyományok megsértése nélkül teljes sikerrel el is éri. A háború természetesen Zimmermann Nándort sem kímélte meg. A tétlenségben eltöltött hét esztendőt az üzem megsínylette és annál elismerésre méltóbb Zimmermann kitartó szorgalma, mert 1921-től Kezdve műhelye ismét fellendül és egyre szélesebb körök foglalkoztatják műhelyét. Az 1925. évi első Országos Kézművesipari Tárlat adott neki alkalmat arra, hogy a cég 90 esztendőn át szerzett különböző kitüntetéseit megkoronázza az aranykoszorús mester címének elnyerésével. A második tárlat aranykoszorús mesterünknek kiállított munkájáért az állami elismerő díszoklevelet hozta, a harmadik tárlat keretében rendezett második aranykoszorús mesterversenyben azonban nem vehetett részt, mert erre a kiállításra készült remekét az utolsó percekben egy dán gyáros vásárolta meg. Távolmaradása e tárlatról mindenesetre sajnálatosnak mondható, de kárpótol bennünket az a tudat, hogy messze külföldön hirdeti Zimmermann munkája a magyar ipar kiválóságát. ZWICK JÓZSEF kádármester. Zwick József 1872-ben szül. Soroksáron. Atyja, hogy a magyar nyelvet megtanulja, már nyolc éves korában Szabadszállásra küldte. Időközben szülei elhaltak és nagyszülei gondoskodtak neveléséről. Nagyatyja kádárműhelyében 1884-ben kezdi meg
