A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

241 rúban 16 hónapot a fronton töltött. Neje: Csaba Mária. Molnár György, cipész m., Epreskert U. 34. Szül. 1907-ben Gyöngyösön, ugyan­itt szab. 1927-ben. Szabadító mesterénél — Kovács Pálnál — dolgozott 1929-ig, amikor is önállósította magát. Jelenleg 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A Kath. Legényegyletnek tagja. Molnár János, oki. gépész, lópatkoló, kovács m. és cséplőgéptulajdonos, Or­szágút u. 9. (Saját ház). Szül. 1884-ben Gyöngyösön, szab. u. ott 1902-ben. 1911- ben lett önálló. Elvégezte a gépé­szeti és lópatkoló tanfolyamot és 1 segé­det és 1 tanulót foglalkoztat. Az Ipt. ta- noncvizsg. biz. tagja. A világháborúban részt vett. Neje: Bodó Erzsébet. Molnár János, cipész m., Arany J. u. Szül. 1904-ben Aradon, szab. 1923-ban Gyöngyösön vitéz Keresztesi műhelyében, ahol önállósításáig (1929.) dolgozott Az Ipt.-nek és Dalkörnek tagja. Nagy Ferenc, kőműves m., a Nagy Sándor és Ferenc építési vállalat bel­tagja, Károly király k. u. 21. Szül. 1897- ben Gyöngyösön, itt végezte iskoláit, szab. 1913-ban fivérénél N. Sándornál; ugyanitt töltötte gyakorló éveit is mint építésvezető. 1919 óta társtulajdonosa a cégnek. Az Ip. Dalkör megalapítója és elnöke, a keresk. és iparos tanoncisk.-ban a szakrajz tanítója és számos társad, egyl. működő tagja. A világháborúban részt vett. Neje: Barna Anna. Nagy Ferenc Nagy János özv. Nagy Józsefné szül. Mosáni Ilona, szita- és rostakészítő, Kossuth u. 29/1. Szül. Gyöngyösön 1874-ben, 1910-ben férje halála után vette át örökjogon az üzemet és 1 segédet foglalkoztat. Nagy Mátyás, cipész m., Temető u. 10/1. özv. Nagy Józsefné Nagy Sándor Nagy Sándor, a „Nagy Sándor és Fe­renc” építész cég megalapítója és bel­tagja, Károly király k. u. 21. Szül. 1880- ban Gyöngyösön, ugyanitt végezte isko­láit és szab. 1895-ben. Budapesten mű­ködött kezdetben mint segéd, később mint munkavezető és 1911-ben alapította vállalatát, amelyhez később öccsét társul vette. 1910-ben megszerezte a kőm. mes­teri képesítést. Számos magánházon kí­vül a Hevesmegyei Ált. Bank, a Mária Valéria leánynevelő Int, a Szt. Bertalan templom építése is a cég nevéhez fűződik. Az Ipt. alelnöke és a tanoncvizsg. biz. elnöke. Tagja a Keresk. és Iparkamará­nak, a városi törvhat.-nak stb. A világ­háborúban az orosz fronton fogságba került és csak 4!4 év után jutott haza. Neje: Barna Margit. Neumann József, úri szabómester, Kossuth u. Nagy István, cipész m., Pesti u. 3. Nagy János, cipész m., Bene u. 18. Szül. 1885-ben, szab. 1903-ban Gyöngyö­sön. Kecskemét, Szeged és Gyöngyös mesterei mellett kitanulta a lábbeli készí­tés minden ágát, 1908-ban megalapította önálló műhelyét, amelyben 3—4 segédet és 4 tanoncot foglalkoztat. Tagja az Ipt. tanoncvizsg. biz.-nak, számos társad, és kulim /is egyletnek. János fia nála dolgozik mint gégéd. A világháborút végigküzdötte. Neje: Vizier Anna. Ninkovics Sándor Ninkovics Sándor, sütő m., Petőfi u. 70. Szül. 1896-ban Glamocs városában (Bosznia), szab. 1914-ben Zágrábban, Bu­dapesten dolgozott mint segéd, 1921-ben nyitotta meg műhelyét, amelyben 1 segé­det és 1 inast foglalkoztat. A világhábo­rúban br. v. é., K. cs.-k. és szóig. é. ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom