A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
242 tüntetéseket kapott. Kétszer megsebesült. Neje: Hám Katalin. Naskó Sándor, kocsigyártó, nyerges és kárpitos m., Batthyányi tér 19. Szül. 1890-ben Ecsegen, szab. 1907-ben Szé- csényben. Mint segéd az ország nagyobb városaiban, továbbá Bécsben, Grácban és Frankfurtban dolgozott. Budapesten és Bécsben szakiskolát végzett és így teljesen felkészülve 1920-ban megnyitotta műhelyét. A világháborúban háromszor megsebesült. Nagy és kis ezüst, br. v. é. és K. cs.-k.-el lett kitüntetve. Neje: Lu- dányi Etel. Nováky György, épület-, géplakatos, vízvezeték-, autó- és motorszerelő, Rákóczi út 2. Szül. 1881-ben Recskén, szab. 1899-ben Egerben. Segédi gyakorló évek után 1909-ben Egerben önállósította magát, majd 1919-ben Gyöngyösre költözött. Kiváló munkájáért arany érmet és elismerő okl.-et nyert. A világháborút végigküzdötte. 1911-ben feleségül vette Márkus Katalint. Oborn József, cipész m., Kossuth u. Pampuk József, cipész m., Farkas Tamás u. 9. Szül. 1876-ban, szab. 1896-ban Gyöngyösön. Miskolcon és Pesterzsébeten fejleszti mint segéd szaktudását és 1918- ban nyitja meg úri és női cipészműhelyét. 3 tanoncot szabadított, akikből derék jó segédek lettek. Neje: Ferenc Franciska. Paulikovszky Gyula, sütő m., Petőfi u. 43. Szül. 1884-ben Dolhán, szab. Munkácson 1897-ben. Mint segéd Budapesten és a Balaton környékén dolgozott. Sütödéjét 1918-ban nyitotta meg. 1 segédet és 2 tanulót foglalkoztat. Az Ipt. szakcsoportjának pénztárosa. A világháborút végigküzdötte és két ízben megsebesült. Kit.: K. cs.-k. Neje: Palla Julia. Pál Szabó Bertalan, úri fodrász m., Károly király k. u. 12. Pellády Lajos, az Ipt. jegyzője Szül. 1880-ban Felsővisón, iskoláit Mármarosszigeten végezte. A Féli Mezőgazdasági Hengermalom Rt.-nak igazgatója, menekült. 1928 óta jegyzpje az Ipt.-nek. Petalion Ferenc, úri és női fodrász, Va- chot Sándor u. 2. Szül. Budapesten 1904- ben, szab. ugyanott 1920-ban. Jobb műhelyekben eltöltött segédévek után 1929- ben nyitotta meg jól felszerelt műhelyét. 1926-ban nőül vette Fehér Ilonát. Peti Ferenc, üvegező és keretező m., Kossuth u. 11. Szül. 1902-ben Tokajon, szab. 1919-ben Sátoraljaújhelyen. 1926- ban történt önállósítása előtt Szerencs, Budapest és Gyöngyös műhelyeiben képezte magát. Több nagy középület üve- gezési munkáját végezte. 1928-ban nőül vette Söreghi Margitot. Pintér Barnabás, drogista, Szt. Bertalan u. Pintér György Pócs László Pintér György, szoba-, címfestő és mázoló m., Sebők László u. 8. Szül. 1888- ban Nagyrédén, szab. 1906-ban Gyöngyösön. Mint segéd Budapest, Hatvan és Eger műhelyeiben gyakorolta szakmáját. Az 1920-ban alapított műhelyében 3—4 segédet foglalkoztat. A Nemzeti Jegyintézet, Elmegyógyintézet és számos nagyobb magánház festő munkáját végezte. Az Ipt. tanoncvizsg. biz. alelnöke. A világháborúban megsebesült és mint 50 %- os rokkant szerelt le. Neje: Zilahy Ilona. Pócs László, úri- és női cipész m. Vármegye u. 18/1. Szül. 1883-ban Hevesen, szab. 1901-ben Hevesen. Gyöngyösön működött mint segéd, műhelyét 1912-ben nyitotta meg. 1—2 segédet foglalkoztat. Az Ipt. elöljárós, tagja, a vizsg. biz. tagja és számos egyesületben fejt ki te»- vékenységet. A világháborúban részt vett. Neje: Birnbaum Rozália. Potyé Lajos, sütő m., Bástya u. 1. Szül. 1882-ben Rezsőházán, szab. 1899- ben Módoson. Szabadulása után bejárta az ország nagy városait és 1925-ben nyitotta meg tökéletesen berendezett sütödéjét. Jelenleg 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton harcolt és kétszer
