A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója

88

11. az alapítók részére nyújtott előnyöket, valamint az alapítói igazolványok megváltására fordított összegeket;

12. a részvények, vagy üzletrészek, vagy társasági betétek után felszámított kamatokat;

13. a felsorolandó tartalékalapokon kívül bárminő más célra és bármely elnevezés alatt tartalékolt összegeket;

14. a vállalat tárcájában lévő értékek értékéből a beszerzési áron vagy a tőzsdei árfolyamon alul a társulati adóról szóló hivatalos összeállításban megállapított szabályok szerint;

15. az anyagkészletnek és az árúleltárnak a beszerzési vagy előállítási áron alul történt értékelése folytán előállott különbözeteket a következő szabályok szerint:

a) a megelőző üzleti év mérlegében kitüntetett anyagkészlet és árúleltár mennyiségének erejéig azt az összeget kell hozzászámítani, amely oly módon keletkezett, hogy a vállalat ezeket a tárgyakat a megelőző üzleti év mérlegében kitüntetett értéken alól még az igazolt forgalmi értéknél (piaci árnál) is alacsonyabban értékelte;

b) az év folyamán megszerzett vagy előállított anyagkészletnél az árúleltárnál az előző évi anyagkészlet és árúleltár mennyiségének levonása után fenmaradó mennyiségnél azt az összegeteken hozzászámítani, amely oly módon állott elő, hogy a vállalat ezeket a tárgyakat a beszerzési vagy előállítási áron alul az igazolt forgalmi értéknél (piaci árnál) több mint 20%-kai alacsonyabban értékelte;

16. általában mindazt a jövedelmet, amely a vállalat üzleti könyveiben számszerűleg kifejezésre jut anélkül, hogy azt a vállalat jövedelem gyanánt nyilvánosan elszámolta volna.

Nem szabad az adóalaphoz hozzászámítani azokat az összegeket, amelyeket:

1. a vállalat a nyugdíjalapba helyezett, vagy alkalmazottainak külön kezelt nyugdíj- vagy segélyalapjához akár köteles, akár önkéntes hozzájárulás fejében adott, vagy munkásjóléti intézményeknek (alapoknak) juttatott vagy tartalékolt;

2. a biztosítási vállalat a díjtartalékba helyezett;

3. a vállalat az épületek, gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és berendezések elhasználása által előállott értékcsökkenés leírására fordított vagy hasonló célból tartalékalapba helyezett. Az értékcsökkenés címén leírt vagy tartalékolt összegek nagyságának megfelelő voltát az adókivetésre illetékes hatóság felülvizsgálja és jogában áll azt — esetleg szakértők meghallgatásával — adókivetési szempontból kiigazítani. A vállalatnak mindenkor joga van saját költségén ellenőrző szakértőt alkalmazni. Ezen eljárás során figyelemmel kell lenni a használati idő tartamára;

4. a vállalat ingyenes háramlás esetében a háramlás alá eső vagyon értékéből, a háramlási idő alatt leírt vagy tartalékolt;

5. a vállalat a szabadalmi jog értékéből a szabadalmi idő alatt arány- lagosan leírt vagy tartalékolt;

6. a vállalat a mérlegben behajthatatlan vagy kétes követelések címén veszteségként leírt vagy tartalékolt.

Ezeknek a leírásoknak és tartalékolásoknak indokolt voltát a vállalat a pénzügyi hatóság kívánságára igazolni köteles, amennyiben eze-