A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója

89

két kielégítő módon igazolni nem tudná, a pénzügyi hatóságnak joga van azt az adókivetés szempontjából megfelelően kiigazítani.

A felsorolt tartalékalapok csak abban az évben és abban a mértékben válnak adókötelesekké, amely üzletévben és aminő mértékben azokat a vállalat rendeltetésüktől elvonja és adóköteles célokra használja fel. Ilyen célnak kell tekinteni különösen, ha a vállalat azokat a törzsvagyon felemelésére fordítja, vagy ha a feloszláskor azokat a tagok között az általuk befizetett tőkén felül feleslegekből oszt szét.

Az itt említett leírásokon kívül minden egyéb leírás adóköteles; a pénzügyminiszternek azonban joga van fontos közhiteli érdekekből rendeleti úton megengedni, hogy a vállalatok az itt felsorolt eseteken kívül is adómentesen tartalékolhassanak meghatározott célokra, azzal a feltétellel, hogy ezeket a tartalékokat mindenkor pontosan kimutassák.

A következő tételek nem számíthatók az adóalaphoz, illetőleg, ha azokat a vállalat mérlegszerű egyenleg megállapításánál tehertételként számításba nem vette, a mérleg szerinti nyereségből levonandók, a veszteséghez pedig hozzászámítandók:

1. az előző évekből áthozott nyereségek;

2. bányavállalatoknál a föld tulajdonosának a szén jogok végleges átengedéséért fizetett vételárnak évenkint 2%-a mindaddig, amíg a levonás összege a vételárat kimeríti, de csak akkor, ha a föld tulajdonosával kötött szerződést a vállalat, annak keltétől számított 30 napon belül az adókivetésre illetékes m. kir. adóhivatalnak bemutatja;

3. fogyasztási szövetkezeteknél az üzleti feleslegből a tagoknak vásárlásaik arányában kifizetett nyereségvisszatérítés;

4. a megadóztatott tartalékokból felhasznált összegek;

5. az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak, a választmányi tagoknak és napibiztosoknak bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás, továbbá a tiszta nyereségből a vállalat alkalmazottainak kifizetett jutalék, jutalom;

6. a részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál a névértéken felül befolyt összegek;

7. a vállalatnak külföldön lévő üzlettelepei értékesítésénél az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegek, amennyiben azok egészben vagy részben a társulat tagjai között fel nem oszthatók. Ugyanezen elbírálás alá esnek a vállalat külföldi részvényeinek értékesítése folytán az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegek, amennyiben az értékesítés idejében az illető külföldi részvény- társaság részvényeinek legalább 25% -a a vállalat birtokában volt, vagy pedig a kérdéses részvények a vállalat külföldi telepének értékesítése folytán folytak be. A mérlegben el nem számolt ezeket az összegeket a társulat a vallomással egyidejűleg a pénzügyminiszternek bejelenteni köteles.

Az adó kivetésére illetékes hatóságnak jogában van a nyereség- veszteségszámlát abból a szempontból vizsgálat tárgyává tenni, hogy a vállalat igazgatóságának és személyzetének járandóságai, valamint a reprezentációs költségek fejében kiadott összegek a vállalat természetével és terjedelmével arányban állanak-e. Az aránytalanul nagy különbözeteket az adóalaphoz hozzá kell számítani.