A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

224 kanizsa és Miskolc elsőrendű mesterei­nél fejlesztette szaktudását, de dolgozott Weiss Manfrédnál és a Mávnál is. Tudá­sát a m. kir. Technológia díszoklevéllel és pénzjutalommal honorálta. Háború alatt Pólában a haditengerészetnél telje­sített szolgálatot. 1919-ben alapított üze­mében pálinka- és lekvárfőző üstök és permetezőgépek készítésével és javításá­val foglalkozik. Egy segéddel és tanuló­val dolgozik. Ipt. elülj. tag. Bukovszky Bertalan, asztalos m. Ma­gyar u. Szül. 1874-ben, felszab. 1892-ben Szerencsen. Budapesti, győri, debreceni és hajduszoboszlói műhelyekben dolgo­zott mint segéd. 1900 óta önálló mester. Üzemét szorgalmával és szaktudásával a helység legelső géperőre berendezett szakmabeli vállalatává fejlesztette. Ipari jelessége mellett közéleti szereplése is számottevő, olyannyira, hogy egyízben elnöke is volt a testületnek, most elöl­járó. Végigküzdötte a világháborút és egyszer megsebesült. Kit.: Br. v. é. és K. cs. k. Neje: Borsódy Erzsébet. Bukovszky Mária, ipt.-i titkár. Magyar u. 72 Iparoscsaládból származik. Atyja szerencsi asztalosmester. Kereskedelmi iskolát végzett. 1917-ben nyert a testü­letben segédtitkári alkalmazást. Felelő­ségteljes hivatását oly nagy lelkesedés­sel és hozzáértéssel látja el, hogy 1929- ben az elöljáróság egyhangúlag az ipt. titkárává választotta. Csetneky József, szíjgyártó m. Rákóczi út 37. Faragó Péter, bérautó tulajdonos. Rá­kóczi út 53. Goldberger Sámuel, bádogos m. Rá­kóczi út 47. Goldman Henrik, sütő m. Rákóczi út 54. szám. néh. Gulden Ármin Grünstein Jenő özv. Gulden Árminné, sütőmester, Is­kola ucca 2. Néhai férje 1877-ben szü­letett, felszab. 1891-ben. Lúgoson, Nagy­váradon és Budapesten Glasnernél prak­tizált. 1905-ben alapította sü, t, me­lyet 21 évig vezetett. 1926-ban elhunyt, azóta neje, szül. Linder Etel Béla fia segítségével irányítja az üzletet. Grünstein Jenő', sütő m. Hunyadi u. 23. Szül. 1877-ben Beregszászon, ahol 1894- ben szabadult. Tíz évig dolgozott mint segéd. Műhelyét 1904-ben alapította. Szorgalmával nemcsak üzletét fejlesz­tette, de házat is szerzett. Géperejű sü­tödéjében pászkát és a híres „Gémes”' kenyeret készíti. Résztvett a háborúban. Volt ipt. elülj., hitk. pénztáros. Neje: Berkovits Eszter. Hedrik Istvánná, szül. Ács Klára, ké­ményseprő m. Néhai első férje, Márton Antal alapította a vállalatot. Halála óta neje özvegyi jogon folytatja az ipart. Üz­letvezetője Elek fia, aki a fővárosban ta­nulta szakmáját. Hedrik István volt adó­ügyi jegyző, ny. Máv tisztviselő, 1924- ben vette nőül Márton mester özvegyét. Hamovics András, lábbeli készítő m. Hunyadi köz 1. Szül. 1890-ben Mezősom­boron, felszab. 1907-ben Szerencsen. 4 évig praktizált. Születési helyén 1911- ben, szabadulási helyén pedig 1913-ban alapított önálló műhelyt. 1914-ben az orosz harctérre került, ahol 1915-ben se­besülten hadifogságba esett. Hat évig volt Szibériában, de ott is a szakmában dolgozott. Két segéddel dolgozik. Neje: Szoboszlai Teréz. Iglár Miklós cipész m. Széchenyi u. 27. Saját ház. Szül. 1902-ben Szerencsen, szab 18 éves korában Nagyváradon. A fővá­ros legjobb üzemeiben fejlesztette szak­tudását. 1926-ban visszajött szülőhelyére és megalapította műhelyét, amelyben elsőrendű szakmunkákat készít. Izsáki Lajos, cipész m. Rákóczi út. Iglár Miklós Jordán János Jordán János, ács m. Rákóczi út. Új­telep. Szül. 1889-ben Bekecsen. Iparát Szerencsen tanulta, ahol 1914-ben szab. Röviddel felszabadulása után a háborúba ment. Résztvett mint tizedes az orosz fronton. Egyszer megseb. Kit.: br. v. é. és K. cs. k. 1922-ben önállósította magát, 2 segéddel dolgozik. Ipt.-i elülj, és tan. vizsg. biz. tag. Neje: Lehner Klára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom