A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
225 Josefovits Náthán, üveges m. és bazártulajdonos. Rákóczi út 86. (Saját ház). Szül. 1865-ben Oroszvégen, felszab. 1882- ben Munkácson, ahol 10 évig dolgozott mint segéd. 1890-ben vette nőül Wiesner Rózát. 1892 óta önálló mester. Az ő nevéhez fűződnek a szerencsi cukorgyár üve- gezési munkái. A tanoncvizsg. bizottság tagja. Részt vett a világháborúban. Kovács Lajos, oki. kőmíves m. Rákóczi út le. (Saját ház.) Az Ipt. elnöke, az Iparos Olvasókör társelnöke, a tan. vizsg. biz. elnöke, a tanoncisk. felügy. biz. tagja, megyebizottsági tag, a Szerencsi Társaskör alelnöke, iskolaszéki tag stb. stb. Az ipari és társadalmi élet minden terén fontos vezetőszerepet betöltő férfiú. Szül. 1892-ben Szerencsen, ahol iskolai és ipari tanulmányait is végezte. Felszab. 1908-ban Miskolcon és a fővárosban praktizált. Végigküzdötte a háborút. 1919-ben szerelt le, akkor megalapította vállalatát. 1920-ban volt az esküvője Dobos Leopoldiával. Kovács Lajos Lévay Sándor Katroba Sándor, lábbeli készítő m. Rákóczi út 2. Szül. 1891-ben, szab. 1907- ben Szerencsen. Miskolci, nagyváradi, kassai és debreceni mesterek keze alatt volt segéd. 1919-ben alapította műhelyét. Az Ipt. pénztárosa, a tanoncvizsg. biz. tagja, volt szakoszt. elnök stb. A háború kitörésekor az orosz frontra került, kétízben megsebesült és 17 havi frontszolgálat után fogságba került. Kit.: Kis ez. v. é. Neje: Répásy Mária. Krizsó Lajos, szabó m. Magyar u. (Saját ház.) Húsz éve vesz részt a testület vezetésében. A tanoncvizsg. biz. elnöke, az Ip. Kör vál. tagja, a Kaszinó választ, tagja, az O. K. H. fiók ig. tagja, a Hangya felügy. biz. tagja stb. Szül. 1881-ben Jászapátin, felszab. 1897-ben Budapesten. Tíz évig dolgozott mint segéd. Szerencsen 1907-ben önállósította magát. Háború alatt orosz és olasz frontokon harcolt. Neje: Becke Irma. Lehrbaum Sándor, fényképész m., Rákóczi út 77. Lévay Sándor, lábbeli készítő m. Rákóczi út 30. Szül. 1864-ben Csanároson, felszab. 1884-ben Miskolcon. Az ország nagyobb városaiban volt segéd. 1894 óta önálló, mint ilyen egyike a város legöregebb mestereinek. 25 éve városi képv. test. tag. Nyolc éve közgyám, volt Ipt. alelnök, majd pénztáros, tanoncvizsg. biz. tag. Neje: Zahoránszky Berta. Martinusz Mihály néh. Jánossy Mihály Martinusz Mihály, géplakatos m. Jókai u. 16. Az Ipt. alelnöke, a tanoncvizsg. biz. elnöke, az Ip. Olvasókör vál. tagja stb. Szül. 1883-ban Bekecsen, felszab. 1902-ben Budapesten. Az állatorvosi főiskolán és a technológián végzett tanfolyamokat. Szaktudását Budapesten, Eperjesen, Nyíregyházán és Szerencsen fejlesztette. Utóbbi helyen kilenc és fél évig a cukorgyár gépésze volt.. 1921-ben alapította üzemét. A szakma minden ágával, autogénhegesztéssel és csépléssel is foglalkozik. Résztvett a világháborúban. Neje: Punczohár Ilona. Matyasovszky Kálmán, hentes és mészáros m. Szül. 1872-ben Szerencsen, felszab. 17 éves korában. Sátoraljaújhely és Miskolc voltak segédéveinek állomáshelyei. 1897-ben nyitotta meg üzletét. Ipt. elülj. tag. Végigküzdötte a világháborút. Esküvője 1909-ben volt Csulyok Máriával. Özv. Márta Béláné, szül. Jánossy Terézia, kalapos m. Hunyadi u. 33. A vállalatot atyja, néhai Jánossy Mihály 1863-ban alapította. Néhai férje 1876- ban született és 1910-ben hunyt el. Fia, István és nevelt fia Kissiday Simon kitanulták a szakmát, s ma anyjuk üzletében mint segédek dolgoznak. Merczy Árpád, mézeskalácsos és viaszgyertyaöntő m. Rákóczi út 53. Szül. 1892-ben Tállyán, felszab. 1908-ban Szerencsen. Miskolc, Eger, Szombathely és Mohács elsőrendű mestereinél dolgozott mint segéd. Műhelyét Faragó Péter 1900- ban alapította. Saját vezetésében 1926 óta van. Az Ip. Olvasókör vál. póttagja. Nyíri József, cipész m. Rákóczi u. 86. 15v
