A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója

87

Ha az üzleti év megváltoztatása folytán egy naptári évben két mérleg készülne, a két mérleg együttes eredményéből egy évre arányosítva kell az adóköteles nyereséget megállapítani.

Uj vállalatoknál az adókivetés az első mérleg elkészültéig szünetel és az első üzletév mérlege alapján megállapított adóköteles nyereség szolgál az első és második, esetleg harmadik évre a kivetés alapjául.

Felszámolás vagy csőd esetében a felszámolási zárszámla vagy a felosztási terv alapján mutatkozó adóköteles felesleg az adókivetés alapja, amelyet mint egy évre szóló adóalapot kell társulati adó alá vonni.

Az adóköteles nyereség megállapításánál a mérleg egyenlegéből kell kiindulni.

Ha a vállalat részben adómentes és ez a rész nyereséget mutat ki, részben pedig adóköteles, az adóalap kiszámításánál az adóköteles üzemről készített külön nyereség-veszteség-számla az irányadó, azzal az eltéréssel, hogy az adómentes és adóköteles üzemek közös tételeit a nyersbevételek arányában kell megosztani és a külön számla eredményéhez hozzászámítani.

Az adóköteles nyereség kiszámításánál a mérlegszerű nyereséghez hozzá kell számítani, illetőleg a veszteségből le kell vonni a kiadások és leírások közül:

1. az előző évekről áthozott veszteséget a megelőző egy évi veszteség kivételével;

2. a vagyonváltságról szóló törvények alapján a vállalat vagyon- váltsága fejében kiadott összegeket;

3. az üzemeket nem terhelő illetékeket;

4. az ajándékokat és az egyéb kötelezettség nélkül teljesített ingyenes szolgáltatásokat, a közművelődési, közoktatási és közjótékonysági célokra juttatott adományok, továbbá a szokásos újévi ajándékok és egyéb hasonló, az üzlet érdekében adott ajándékok kivételével;

5. az első szervezés és az alapítás költségeinek fedezésére fordított leírást. A részvénytársaságok által a társaság fennállásának első öt évében, egyéb vállalatoknál pedig a fennállás első évében az első szervezés és az alapítás igazolt költségeinek (a felszerelés költsége nem tartozik ide) fedezésére fordított kiadások és leírások azonnal levonandók;

6. a földadó alá tartozó ingatlanok értéktörlesztésére fordított ösz- szegeket;

7. a leltári vagyon karbantartásának és pótlásának nem minősíthető új beszerzéseket;

8. a törzsvagyon gyarapítására és a vállalat nagyobbítására fordított összegeket;

9. a törzsvagyon visszafizetésére vagy kölcsönök törlesztésére fordított összegeket, kivéve, ha a vállalat az engedélyokmányban megállapított határidő leteltével ingyen megy. át az állam, törvényhatóság, község (város) illetőleg az engedélyokmányban megnevezett személy tulajdonába;

10. a vállalat külföldi telepétől felvett előlegek (ellátmányok) törlesztésére és kamataira fordított összegeket és a külföldi telep üzleti költségeiből a belföldi telepre áthárított részt;