A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
137 mezővásárhelyi városi bérpalota stb. A -világháborúban mint népfölkelő hadnagy -végig részt vett. Kitüntetései: I. és II. o. ezüst v. é., br. v. é., K. cs.-k. 1926 jún. 26-án vitézzé avatták. 1905-ben feleségül -vette Szabó Ilonát. Koncz Sándor, kőműves, Szerencse u. 11. Hódmezővásárhelyen született 1897- ben, felszabadult szülővárosában 1913- ban. Budapesten és vidéken gyarapítva szakismereteit 13 éven. 1926 óta önálló. Vezető ember volt a kőműves szakoszt.- ban, amelynek 4 éven át volt jegyzője. 1915-ben bevonult, 20 hónapig küzdött az olasz és az orosz frontokon és br. v. é., K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Neje: Égető Margit. Koncz Sándor Kontrus Ferenc özv. Koncz Sándorné, Balogh Julianna, késes és műköszörűs, Zsoldos u. 27. 1925 óta özvegyi jogon folytatja iparát, amelyet férje 1899-ben alapított. Az ipt. tagja. néh. Koncz Sándor özv. Koncz Sándorné Koncos Pál, cipész. Damjanich u. 28. Szül. 1893-ban Makón. Felszab. Hmvhe- lyen 1911-ben. 13 évig praktizált. 1924- ben alapította üzemét. 1914-ben bevonulva küzdött az orosz fronton, ahol 1915- ben elfogták. Turkesztánba került mint hadifogoly, ahonnan 1921-ben jutott haza. Neje: Kristó Julianna. Kondor Ferenc, szíjjártó. Rákosi u. 60. Kontrus Ferenc, szabómester. Kígyó u. 18. Szül. 1891-ben Hmvhelyen, felszab. 1908-ban ugyanott. Mint segéd szülővárosa műhelyeiben dolgozott. 1924-ben önállósította magát. Kizáróan magyar szabómunkát vállal. Egy segéddel dolgozik. A világháborúban háromszor megsebesült. Kit.: Br. v. é. és K. cs. k. Neje: Hegedűs Rozália. Kósahuba János, cipész. Veres u. 11. Kósahuba József, cipész. Királyszék u. 12. Szül. 1891-ben Hmvhelyen, felszab. 1909-ben ugyanott. 9 évig volt segéd, főleg Szegeden. 1918-ban önálló lett. A világháborút mint tengerész küzdötte végig. 1918-ban szerelt le mint altiszt. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. Kosár János, cipész. Zöldfa u. 8. Kosztolányi István, kép. kőmíves m. Rákos újtelep. Szül. 1887-ben Hmvhelyen, felszab. 1905-ben ugyanott. Kőmí- vesmesteri képesítését 1910-ben nyerte. Több nagyobb munkálatnál működött, mint építésvezető. 1927-ben önállósította magát. Résztvett a világháborúban. Neje: Pék Mária. Köti János, ács, Soós István ucca 20. Szül. 1881-ben Hmvhelyen. Felszab. szülővárosában 1895-ben. Erdély nagyobb városaiban praktizált hosszú éveken keresztül. 1908—1914 között önálló munkavezető volt Budapesten és 1920-ban önállósította magát. 1926 óta szakosztályi jegyző, 1928 óta pedig ellenőr. 1914-től kezdve ott küzdött a szerb, orosz és olasz frontokon, ahol egyszer meg is sebesült. Neje: Szabó Eszter. Kóti Lajos néhai Kovács János Kóti Lajos, kőmíves. Gr. Bercsényi u. 24a. Szül. 1885-ben Hmvhelyen, ahol iparát kitanulva, 1902-ben felszab. Szaktudását gyarapítva, főleg Erdély nagyobb városaiban dolgozott. 1923-ban képesítő oklevelet szerzett és még abban az évben önállósította magát. Vállalatában a viszonyoknak megfelelőleg 4—25 segéd dolgozik. 1914—20-ig szolgálta a hazát. Ezen idő alatt állandóan a fronton volt, kivéve az utolsó évet, amikor Olaszországban hadifogságba esett. Neje: Föl- desi Eszter. Kóti Mihály, papucsos. Észak u. 11.
