A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

136 Özv. Kmetykó Gyuláné, vendéglős. Szabadság tér 58. Férje neves fodrász mester volt, aki 1900-ban italmérési jo^ got kapva, vendéglőt nyitott és azt 1925- ben történt haláláig vezette. Ettől kezdve az özvegy vezeti az üzletet. Családi neve Cseh Mária. Kmetykó Sándor, vendéglős és szállo­dás, Szegedi u. 12. 1874-ben szül. Hmv- helyen. 1898-ben felszab. mint pincér. 10 évig dolgozott ebben a szakmában Buda­pesten, Aradon, Debrecenben. 1899-ben alapította vendéglőjét. Az Ipt.-nek előljá- rósági tagja és törvényhat. biz. tag. Kmetykó Sándor üzlete 1915-ben bevonult és az olasz fronton tel­jesített szolgálatot. Leszerelt 1918-ban. Neje: Kovács Mária. Kakovay Ferencné, szabó. Szerencse u. 18. szám. Kakovay János, sütő. Rothermere u. 4. Szül. 1891-ben Hmvhelyen. Itt szabadult fel 1910-ben. Kilenc évig praktizált több vidéki nagyobb sütőmesternél. 1919 óta önálló mester. Kenyérsütéssel foglalko­zik elsősorban. Az Ipt. és szakosztály tagja. Mozgósításkor bevonult és 1915- ben az oroszok foglya lett. A fogságból 1918-ban került haza. Neje: Tunyogi Julianna. Koncz Béla, géplakatos, szerelő és ja­vító. Zsoldos u. 11—13. Tel. 246. Szül. 1889-ben Hmvhelyen, felszab. ugyanott atyja műhelyében 1907-ben. Atyja, Koncz György műhelyét, amely már több mint 50 éve áll fenn, 1917-ben vette át. Öt segédet és 2 tanoncot foglalkoztat, a haj­tóerőt 5 darab 9% lóerős elektromotor szolgáltatja. A világháborúban résztvett. Koncz Mihály, úri és női fodrász. Ká­rolyi u. 1. Koncz Flórián, kőműves m., Jókai u. 32. Hmvhelyen született 1893-ban, ahol iparát kitanulva 1910-ben felszabadult. Több vidéki városban praktizált évek hosszú során át. 1925-ben nyert képesí­tést. 1926-ban önálló lett. Budapesten alvállalkozó és munkavezető. Neje: Cseri Rozália. Koncz József, késes és műköszörűs, Ilka u. 1. 1870-ben született Hmvhelyen. Szegeden kitanulva iparát, 1888-ban fel­szabadult. Szakismereteinek gyarapítása után 1899-ben önállósította magát. Mun­káját ipari kiállításokon többször kitün­tették oklevéllel és arany éremmel. A mester és tanoncvizsg. biz. elnöke. Atyja szintén a késes ipart űzte. Neje: Csenki Piroska. Koncz Pál Koncz József Koncz Mihály, női és úri fodrász, Ká­rolyi u. 3. Csanyteleken született 1900- ban és Csongrádon szabadult fel 1916- ban. Prágában, Budapesten stb. gyarapí­totta szakismereteit. 7 évi munkálkodás után 1923-ban megalapította üzletét. Neje: Kovács Mária. Koncz Pál, építő m. Hmvhelyen szül. 1866-ban. Ipariskoláit Szegeden 1888-ban végezte, dolgozott Budapesten s mint építésvezető több nagyobb építkezésen vett részt. 1892-ben lett önálló és 1925-ig folytatta iparát. Ezen idő alatt úgy Hmvhelyen, mint a környékbeli helysé­gekben jelentékeny nagyobb építkezést végzett. 28 évig a hmvhelyi épító iparos­tanonciskolánál mint szakrajztanító mű­ködött. Kiváló munkájáért a szegedi kér. és iparkamara elismerő oklevéllel tün­tette ki. Az immár 64 éves hmvhelyi Iparegyletnek 15 év óta elnöke. Az ipt. életében is tevékeny részt vett mindenkor és hosszabb ideig volt annak alelnöke. Neje: Szabó Jolán, néhai Szabó Mihály kiváló építőmesternek leánya. vitéz Koncz Péter, építőmester, Sze­gedi u. 18. Tel.: 257. Szül. Hmvhelyen 1880-ban, középiskoláit ugyanitt végezte. A budapesti felsőépítőipariskola elvég­zése után 1910-ben szerezte meg az építő- mesteri oklevelet. 1903-ban önállósította magát. Fontosabb építkezései: Szentesi megyei kórház, csongrádi apácazárda- templom és iskola, újkígyósi apácazárda, orosházi és szeghalmi járásbíróság, hód-

Next

/
Oldalképek
Tartalom