A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
131 kitörésekor bevonult és az oroszok fogságába esett és 37 hónapig volt hadifogságban. Neje: Szűcs Veronika. Kádár Sándor, papucsos. Zrínyi u. 100. Kojnak Mihály, vizsg. ácsmester Vajda u. 8. Szül. 1900-ban Hmvhelyen, ugyanott 4 középiskolát végzett. 1920-ban Borsodmegye bányalakások építkezésénél, 1921—22-ben Tatabányai lakások építkezésénél, 1923, 1924, 1925-ben Mezőhegyesen, 60—150 szakmunkás munkavezetője volt. 1922-ben Szegeden képesítést nyert. Kojnak Mihály Kapocsi Ferenc 1926-ban saját erejéből lett önálló és azóta Hmvhelyen és környékén több építkezést végzett. Iparoscsalád leszármazottja. Buzgón kiveszi részét az iparos- társadalom életéből. Neje: Elek Esztike. Kakó Gyula, szabó. Klauzál u. 61. Kakó Imre, cipész. Templomtér 22—23. Tiszaroffon szül. 1892-ben és Budapesten szabadult fel 1910-ben. Leginkább nagyobb budapesti cipőgyárakban dolgozott mint segéd. 1918-ban alapította meg üzemét, amely kizárólag elsőrendű rendelésre készült munkák készítésével foglalkozik. Munkájáért 1925-ben aranyérmet kapott a helyi kiállításon, a m. kir. kereskedelmügyi minisztériumtól dicsérő oklevele van, 1926-ban pedig az I. oszt. nagy éremmel lett kitüntetve. 38 hónapi frontszolgálat után, 1918-ban leszerelt. Kit.: II. oszt. ez. é., br. v. é., K. cs. k., Seb. érem. 1927-ben külföldi tanulmány^ úton volt a város költségén. Neje: Jakó Mária. Kanyó Lajos, fodrász. Jókai u. 19. Budapesten szül. 1898-ban, felszab. Maros- vásárhelyen. Szaktudását gyarapította Szegeden, Budapesten stb. 1921—26 között Törökszentmiklóson volt üzlete. Jelenlegi szalonját 1928-ban alapította. 15 havi frontszolgálat után, miközben egyszer megsebesült, 1918. év végén leszerelt. Kapornyik Márton, szabó, Jókai u. 39a. Vásárhelyi család sarja, aki 1882-ben szül és 1897-ben szabadult fel helyben. 20 évi praktizálás után, 1917-ben megnyitotta önálló üzemét. Elismert szakember. 1915-ben katona lett és az összeomláskor szerelt le 1918-ban. Neje: Takács Róza. Kapocsi Ernő', kőmíves. Rákóczi u. 48. 1889-ben Hmvhelyen szül, félsz, ugyanott 1905-ben. 15 évig praktizált, főleg Erdélyben gyarapítva szakismereteit. 1920- ban Szegeden képesítést nyerve, önálló lett. Az Ipt. és szakoszt. vál. tagja. 1918-ban szerelt le. A háború kitörésétől kezdve a fronton küzdött. Kit.: Szóig, érem, br. v. é., K. cs. k. Neje: Szabó Terézia. Kapocsi Ferenc, mázoló és fényező m. Galamb u. 15. Szül. 1897-ben Hmvhelyen. felszab. 1913-ban ugyanott. Önálló műhelyét 1924-ben alapította. Tanonckorában két elismerő oklevelet nyert. Mint segédet a budapesti Festő Ipt. oklevéllel tüntette ki. 1925-ben Hmvhelyen ezüstérmet, 1927-ben Szentesen a Falu Szöv. kiállításán aranyérmet nyert. A világháborúban 1916-tól kezdve vett részt. Neje: Albert Lidia. Karácsonyi Pál, hentes és mészáros m. Damjanich u. 61. Fióküzlet: Agyag u. 22. Szül. 1891-ben Hmvhelyen, felszab. Szegeden 1908-ban. Szakmáját több vidéki városban gyakorolta, 1918-ban önállósította magát és egy segéddel dolgozik. A világháborúban résztvett. Neje: Füvesi Zsófia. Kathrein Kristóf Karácsonyi Ferenc Karácsonyi Ferenc, ács. Damjanich u. 95a. Szül. 1889-ben Hmvhelyen és felszab. 1912-ben ugyanott. Dolgozott Budapesten és Erdély városaiban. 1924-ben Szegeden képesítő oklevelet nyert és ekkor önállósította magát. Minden szakmájába vágó munkát vállal. Az iparostársadalom egyik vezető tagja. Ipt. elüljáró és szakoszt. elnök. 1929-ben törvhat. biz. taggá választották. A világháborúban résztvett. 1915-ben Przemysl-nél elfogták és orosz hadifogságba került. Onnan 3 év múlva tért vissza. Neje: Bíró Rozália. 9v*
