A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
132 Karácsonyi Pál, papucsos. Malom u. 6. Kardus Imre, fodrász, Jókai u. 68. Szül. 1907-ben Hmvhelyen. Iparát szülővárosában kitanulva, 1927-ben felszabadult, 2 évig ugyanitt praktizált és 1929- ben megalapította úri és női fodrászatát. Az Ipt.-nek buzgó tagja. Ifj. Kardos István, mészáros és hentes m., Pallavicini tér 7. sz. Kardus József, épület- és bútorasztalos. Érsek u. 19. Szül. 1871-ben Hmvhelyen, ahol 1888-ban kitanulva iparát, felszabadult. Ismereteinek gyarapítása végett, dolgozott Szabadka, Pécs és Szeged nagyobb iparvállalatainál. 1891-ben szülővárosában megalapította ma is fennálló üzletét. 1915-ben katona lett. 1916- ban elfogták a románok és 1918-ban jött haza a fogságból. Háromszor sebesült meg. Kit.: II. o. ez. é. Neje: Mackhult Julianna. Kardos Sándor, szabó, Soós István u. 29. 1875-ben Hmvhelyen szül., ahol fel is szabadult 1891-ben. 14 évig praktizált kiváló mesterek oldala mellett és 1905- ben megalapította magyar és német szabóságát. Üzletét 1926-ban kibővítette. A világháború alatt az olasz fronton harcolt, ahol megsebesült és mint rokkant 1916-ban hazakerült. Neje: Hodossy Erzsébet. Karos János, kép. ácsmester. Makói u. 70. szám. Kardos Sándor kép. ácsmester, Makói u. Fancsi u. 20a. Szül. 1896-ban Hmvhelyen, felszab. 1915-ben ugyanott. Szentesen se- gédeskedett. 1922-ben önállósította magát. A papucskészítő szakosztálynak hosszabb ideig alelnöke és vál. tagja volt. A világháborúban 1915-től fogva részt vett. 1916-ban megsebesült, majd hadifogságba esett. Kitüntetései: II. o. ez. v. é., K. cs. k. 1920-ban nőül vette Olasz Jusztiniát. Kardos Tamás, ácsmester. Tuhutum ucca 30a. Kass Károly, asztalos. Szent Antal u. 1. Szül. 1894-ben Szegeden, ahol elvégezte a reáliskola négy osztályát és a fa- és fémipari szakiskolát 1908-ban. Mint gyakornok dolgozott Szegeden és Hmvhelyen. 1920-ban megalapította üzemét, amelyben műbútorok és parkett készítésével foglalkozik elsősorban. 1914-től 1918-ig katona volt, harcolt az orosz, olasz, belga és francia frontokon, ahol 1915-ben megsebesült. Kit.: K. cs.k, br. v. é., II. ez. é. Neje: Pringer Anna. Katona Mihály, ács. Damjanich u. 64a. Kathrein Kristóf, épület és műbútorasztalos mester. Damjanich u. 32. Szül. Elzász Lotharingiából származott szülőktől Szent-Huberten, 1879-ben, felszabadult Nagykikindán 1896-ban. 1906- ban önállósította magát. Műhelyében finom műbútorok, továbbá antik stílusú bútorok utánzatai készülnek. Az 1925 évi kiállításon kitüntetést nyert. 1904-ben nőül vette Horváth Annát. Katona Lajos, hentes és mészáros m. Királyszék u. 46. Szül. 1898-ban Hmvhelyen, szab. 1913-ban ugyanott. 1926- ban önállósította magát. A Tarjáni Polg. Társaskör alelnöke. A világháborúban az orosz, román és olasz frontokon küzdött. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. Neje: Oláh Rozália. Katona Lajos Kecskeméti Imre Kazinszky József, szabómester. Veres u. 14. Szül. Pásztón 1869-ben, felszab. Balassagyarmaton 1888-ban. Uridivat szabóságát, mint társasüzletet 1922-ben alapította. Neje: Balogh Mária. Kovács Ferenc, asztalos, Bethlen István u. 1. Hajdúböszörményben szül. 1890- ben és iparát Debrecenben tanulta ki 1907-ben. Praktizált Budapesten és vidéken. 1919-ben megalapította bútoraszta- losságát. Az Ipt. tagja, valamint a szakosztálynak elüljárosági tagja és jegyzője. Az orosz, lengyel, szerb és olasz frontokon 30 hónapot töltött. Neje: Becsei Julianna. Kecskeméti Imre Kerekes Károly Kecskeméti Imre, vendéglős, Makói u. 2. Szül. 1871-ben Hmvhelyen. 1888-ban, mint molnár szabadult fel és ezen szakmában 16 évet töltött el. 1904-ben önálló
