A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

128 Elektromotorikus géperőre berendezett műhelyében 2 segédet és 3 tanoncot fog­lalkoztat. A világháborúban résztvett. Neje: Vasadi Eszter. Herpácsi János, papucsos. Török Bálint и. 15. Szül. 1898-ban Hmvhelyen, szab. 1914-ben ugyanott. Dolgozott mint se­géd Tótkomlóson, Szegeden és más vi­déki városokban. Kétízben is végzett szaktanfolyamot. Mint szakmájában tel­jesen jártas, 1928-ban alapította meg üzemét. A tüzérségnél szolgált 1916-tól 1918- ig és az olasz és román frontokon küzdött. Kit.: Bronz v. é. K. cs. k., II. o. ez. é. Neje: Vass Julianna. Hevesi Károly, cipész. Teleky u. 25. Szül. 1898-ban Mindszenten, szab. 1916- ban ugyanott. Szakismereteinek gyara­pítása végett dolgozott Szeged és Hmv- hely jelentősebb mestereinél és élénken vesz részt az ipartestületi életben. A vi­lágháború alatt a román, olasz és fran­cia frontokon harcolt és br. v. é., K. cs. к. -el lett kitüntetve. Heltey József, kádármester. Szent Ist­ván. u. 1. Hoche Lajos, vegyeskereskedő. Lévay u. 33. szám. Hódi Imre papucsos, Csillag u. 24. Szül 1885-ben Hmvhelyen, felszab. 1903-ban ugyanott. Ugyanitt dolgozott mint segéd. 1908-ban ötévi praktizálás után önálló mester lett. Már mint tanonc ezüst ok­levéllel lett kitüntetve. Segédkorában is kapott ezüst oklevelet. 1915-ben vonult be és katonai szolgálatot teljesített az összeomlásig. Neje: Dezső Zsuzsánna. Hódi István, hentes és mészáros m. Szerecsen u. 2. Szül. 1892-ben Hmvhe­lyen, felszab. 1910-ben. Szegeden, Nagy­szalontán és Szentesen segédeskedett. 1919- ben önállósította magát. A világ­háborúban végig résztvett. Kit.: br. v. é. és K. cs. k. Neje: Szabó Terézia. Hódi Mihály, hentes és mészáros m. Teleky u. 46. Tel. 99. Szül. 1892-ben Hmvhelyen, felszab. 1909-ben néhai atyja üzemében. A képviselőház éttermében másfél, évig konyhamészáros volt. 1920- ban önállósította magát és egy segéddel dolgozik. Az Ipt.-ben a szakoszt. választ, tagja. Tagja a tanoncvizsg. biz.-nak. 1914-től végig résztvett a világháború­ban. Egyszer megsebesült. Neje: Király Piroska. Hódy Lajos, cipész. Lázár u. 44. özv. Hódy Sándorné, Nap u. 9. Hodossv Gyula, csizmadia. Síp u. 6. Szül. 188*0-ban Hmvhelyen. Mesterségét szülővárosában sajátította el. Felszaba­dult 1896-ban. 9 évig praktizált és 1905- ben megalapította üzemét. Három eszten­deig volt katona es küzdött az olasz fronton, ahol kétízben sebesült meg. Neje: Égető Eszter. Hollmann János, géplakatos. Bercsénvi u. 21. Horváth György lakatosmester, Vásár­helykutas. Hodossy Gyula Huszár Károly Vitéz Horváth Sándor, vendéglős és ke­reskedő. Zrínyi u. Szül. 1891-ben Hajdú­nánáson. Eredetileg az asztalos ipart ta­nulta ki (1908) és ezen a téren működött * 1920-ig. Megfordult ezen idő alatt több- vidéki városban. 1916-ban önálló lett, de üzemét 1920-ban megszüntette. 1927-ben kapott italmérési engedélyt és ettől kezdve folytatja új mesterségét. A világ­háború kitörése mint tényleges katonát találta és ott küzdött azután a szerb és orosz frontokon. Számos ütközetben résztvett. Kit.: I. és II. o. ez. é., br. v. é. Seb. érem. 1926-bán vitézzé avatták. Neje: Halasi Julianna. Hovanyecz József, szabómester. Ga­lamb u. 21. Szül. 1874-ben Czibakházán, felszab. 1889-ben Békéscsabán. Érsekuj- várott, Budapesten, Szolnokon és Kecs­keméten eltöltött segédévei után 1898- ban alapította úri és magyar szabósá­gát. A világháborúban résztvett. Neje: Vörös Rozália. Hős Lajos, fodrász, Csomorkányi u. 54. Szül. 1880-ban Hmvhelyen, felszab. 1896- ban ugyanott. Szakismereteit gyarapí­totta Szeged, Budapest, Nagyvárad, Ko­lozsvár nagyobb fodrász szalonjaiban. Foglalkozik férfi és női fodrászattal az. 1901-ben alapított műtermében. Szak­oszt., elüljárósági és tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz fronton küzdött és br. v. é., valamint K. cs.-k. kitüntetéseket nyert. Neje: Kardos Mária. Hó's Nagy Mihály, papucsos. Csík u. 21. Szül. 1881-ben Hmvhelyen. Iparát szülő­városában tanulta ki. Felszab. 1897-ben. Megfordult mint segéd több vidéki vá­rosban. 1905-ben alapította meg üzemét. 1904-ben munkájáért, amelyet főkép­pen viszonteladásra készít, arany okleve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom