A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
129 let kapott. A szakoszt.-nak vál. tagja, régebben főjegyzője volt. 1915-ben az oroszok elfogták és négy évet töltött orosz hadifogságban. Neje: Vincze Erzsébet. Huszár Károly, kéményseprő mester. Csáky Lajos u. 4. Szül. 1871-ben Hmv- helyen, felszab. 1887-ben ugyanott. Budapesten és az ország nagyobb városaiban gyakorolta iparát. 1895-ben alapította vállalatát. Az Ipt. mester- és ta- noncvizsg. biz.-nak tagja. Neje: Kutas Erzsébet. Gyula fia, aki atyjánál tanulta ki a szakmát, a világháborúban sebesülten fogságba került. Imri József, cipész m., Rothermere u. Szül. 1880-ban Solton, iparát u. itt tanulta ki és mestere felszabadította 1896- ban. Ismereteinek gyarapítása céljából dolgozott Budapesten kívül a következő külföldi városokban: Bécs, Berlin, Bel- grád, Nis, valamint Svájcban és Tirolban is. 1912-ben megalapította üzletét, amelyben mindenféle szakmunkát, orthopéd cipőket és exportmunkát is készít és 18—20 segéddel dolgozik. 1897-ben Budapesten elvégezte a technológiai iskolát. Jó munkáját 1925-ben aranyéremmel jutalmazták a helyi iparkiállításon. Azonkívül az ipartestület életében is élénk részt vett, volt szakoszt. titkár, elüljárósági tag 3 ízben, jelenleg is az. Az iparegyl. vál. tagja. Mint az iparfeji. biz. elnöke 3 árumintavásárt rendezett Hmvhelyen. 1914- től kezdve harcolt az orosz fronton, ahol ötször meg is sebesült. 1916-ban elfogták és két évet töltött orosz fogságban, ahonnan Irkuckon, Jekaterineszlá- von, Moszkván, Krajovon át 3 havi út után került haza. Neje: Karácsonyi Lidia. Imri József Imre József, géplakatos mester. Holló u. 14. Szül. 1896-ban Hmvhelyen, felszab. 1914-ben ugyanott. Budapesten és Szegeden segédeskedett. 1924-ben önállósította magát. Mint cséplőgéptulajdonos a lakatosüzem mellett bércsépléssel is foglalkozik. A világháborúban résztvett és két és fél évet töltött orosz hadifogságban. 1927-ben feleségül vette Török Klárit. Imre Lidia, női szabó. Báthory u. 6a. Imre Sándor, tálas. Botond u. 38. Szül. 1890-ben Hmvhelyen, felszab. 1907-ben ugyanott. Hosszú éveken át volt segéd és 1921-ben megalapította önálló üzemét. A világháború kitörése mint tényleges katonát találta. Megfordult a szerb, olasz és francia frontokon. 1917-ben francia fogságba került, ahonnan 1920-ban tért haza. 1914-ben megsebesült. Kit.: II. o. ez. é. Neje: Bereczki Eszter. Imre József Jakab Sándor Jakab Sándor, tálas mester. Kölcsey u. 62. Szül. 1895-ben Szentesen, felszab. 1921-ben ugyanott. Műhelyét 1927-ben alapította. Főként folyóedényeket készít. Rendszeresen egy segédet foglalkoztat. A világháborúban megsebesült és rövid ideig olasz fogságban volt. Kit.: II. o. e. v. é. és K. cs. k. Neje Tóth Lidia. Jakó Ferenc, hentes és mészáros m. Rákóczi u. 38. Szül. 1875-ben Hmvhelyen, felszab. 1893-ban atyja műhelyében ugyanott. Segédéveit atyjánál, továbbá Aradon és Orosházán töltötte. 1900-ban önállósította magát. A világháborúban 1915-től kezdve résztvett, ahol a vasker., br. v. é. és K. cs. k.-el lett kitüntetve. 1900-ban feleségül vette Szabó Máriát. Ifj. Jakó Károly, cipészmester, Kiserdősor u. Szül. 1904-ben Hmvhelyen, felszab. 1921-ben ugyanott. Mint segéd szülővárosában és Szegeden dolgozott. 1927-ben önállósította magát. Elvégezte a szabászati szaktanfolyamot. 1926-ban a nemzeti hadseregben szolgált. Janó Ferenc, csizmadia. Kaszap u. 1. Szül. 1873-ban Szentesen, felszab. 1889- ben ugyanott. Szeged, Makó, Szentes és Orosházán praktizált. 1919-ben lett önálló mester. 1924-től a Csongrádvárme- gyei takarékpénztár alkalmazottja. Az Ipt. pártoló tagja. A világháborúban a Balkán fronton teljesített szolgálatot. Neje: Janovicz Mária. 9v
