A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
1913-ban ugyanott. Praktizált Erdélyben. 1920 óta önálló. Helyi kiállításokon kétszer aranyérmet kapott munkájáért. Ipt. elöljáró és a vizsg. biz. alelnöke. 1915-ben bevonult a harctérre és egyszer sebesült. Neje: Vatá Terézia. Hegedűs Lajos Herpácsi Jánosné Orsz. Iparegy. díszoklevéllel és ezüstéremmel tüntette ki. A város társadalmi életében nagy szerepet játszik. Az Ipt.- nek 30 év óta vál. tagja. Az Ip. Hit. Szövetk. igazgatósági alelnöke. Megalapította és éveken át vezette az Iparos Dalárdát. Feleségétől, néhai Putzer Katalintól három gyermeke született. Sándor fia a világháborúban hősi halált halt, János fia, aki most üzemét vezeti, hat évig orosz hadifogságban szenvedett. Hegedűs Lajos, cipész. Szt László u. 38. Szül. 1898-ban Hmvhelyen, felszab. 1916-ban ugyanott. 1923 óta önálló. 1916-ban lett katona és küzdött a román fronton. Tagja volt a nemzeti hadseregnek is. Neje: Kenéz Jusztina. Hegedűs Lajos, kőmíves. Csomorká- nyi u. 44. Szül. 1873-ban Hmvhelyen, felszab. 1897-ben ugyanott. Dolgozott több vidéki városban és Budapesten. 1908 óta önálló. 1914-ben a harctérre vonult és 1918-ban olasz hadifogságba került. Hazajött 1919-ben. Háromszor sebesült meg. Kit.: II. o. ez. és br. v. é. Neje: Kovács Mária. Hegedűs Sándor, szabó. Nádor u. 15. Saját erejéből küzdötte fel magát. Szül. 1897-ben Hmvhelyen, felszab. 1914-ben ugyanott. Tíz évi praktizálás után 1924- ben önálló lett. 1916-ban vonult be és az orosz és olasz frontokon harcolt. 1918- ban, az összeomláskor szerelt le. A háborúban egyszer megsebesült. 50%-os hadirokkant. Hegyi István, lakatos és műszerész. Városi bérház. Hegedűs István, cipész. Bánffy u. 2. Szül. 1895-ben Hmvhelyen, felszab. 1915- ben ugyanott. 1926 óta önálló. 1916-ban lett katona. Küzdött az olasz és szerb frontokon. Kétízben megsebesült. 1918- ban olasz hadifogságba került, ahonnan 1919-ben jött haza. Kit.: I. és II. o. ez. é., br. v. é., K. cs. k. Altiszt volt. Neje: Rozenberg Regina. Hegedűs János, kéményseprő mester. Klauzál u. 13. Szül. 1855-ben Hmvhelyen, felszab. 1871-ben ugyanott. Vidéki nagyobb városokban eltöltött segédévek után 1876-ban lett önálló. A IV., V. és VI. kerületek kéményseprő mestere. Az Herczeg Imre Hegyi János, csizmadia. Vörösmarty u. 3. Szül. 1883-ban Hmvhelyen, felszab. 1900-ban ugyanott. Ismeretei gyarapítása végett dolgozott Budapest, Szeged, Orosháza jelentősebb mestereinél. Szakmájába vágó bármilyen munkát vállal 1908 óta fenálló üzemében. 1914-től kezdve harcolt az orosz, olasz és francia frontokon. 1916-ban az olasz harctéren megsebesült. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. Neje: Mucsi Zsuzsánna. Hegyi Jánosné, Mucsi Zsuzsánna, női szabó. Vörösmarty u. 3. Körülbelül 15 év óta folytatja önállóan iparát. Héjjá Antal, lakatos. Szent István u. 56. szám. Herczeg Imre, épület- és bútorasztalos. Szegedi u. 30. Szül. 1896-ban Hmvhelyen, felszab. 1914-ben ugyanott. Az ország nagyobb városaiban töltött segédévek után 1921-ben önállósította magát. Nagyobb munkái közül a pusztaszeri templom, postapalota és a kórház berendezése említésre méltó. Ezenkívül sok köz- és magánépület asztalosmunkája. Hegedűs Áron Hegedűs János
