A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
45 Nyiry István, kép. kőműves és ács m., Ősz u. 7. 1926-ban alapította üzemét, amely az összes kőműves és ácsmunkák elkészítését vállalja. Született 1891-ben Cegléden és Újpesten 1908-ban szab. Dolgozott mint segéd Budapesten. Átlag 10 segéddel dolgozik. Ő készítette a budapesti Hotel Imperial, a lágymányosi elektromos művek tetőmunkálatait. A leányfalusi állomásépület egészen az ő munkája. A kőműves és ácsszakosztály tagja. Háború alatt a Wolfner-gyárban dolgozott. Neje: Weil Juliánná. Nyitray Jenő Oláh Ferenc Nyitray Jenó', borbély és fodrász m., Rózsa u. 17. Született Nyírbátorban 1901- ben, Nyíregyházán szabadult fel 1917- ben. Dolgozott mint segéd Nyíregyházán, Budapesten, Újpesten és Debrecenben. 1928-ban megnyitotta úri fodrász szalonját. Szakosztály tagja. Szakképzett mester. Neje: Ropoli Rózsika. Nyoma Ferenc Nyoma József Nyoma Ferenc, bútorasztalos m., Lőrinc u. 126. Tizenegy évig dolgozott mint segéd szaktudását fejlesztve Budapesten és Újpesten, amikor 1912-ben saját erejéből megalapította műhelyét. Kővágóőrsön született 1883-ban, 1901-ben Nagykőrösön szabadult fel. Bútorait viszont- eladásra készíti, de dolgozik közvetlen megrendelésre is. Kerékpáregylet díszelnöke, a tanoncvizsg. biz. tagja és az ipari érdekek buzgó szóvivője és harcosa. 1915—18-ban mint katona a hazát szolgálta. Neje: Böck Hermin. Nyoma József, géperőre berendezett műbútor üzeme, Pöltenberg ucca 28. Szepesen született 1886-ban, iparát Újpesten tanulva ki 1903-ban felszab. Segédéveit Nagyszeben, Gyulafehérvár, Újpest és Budapest nevesebb mestereinél töltötte el, azután 1911-ben önállóan folytatta iparát. Műhelye, mely állandóan 8—10 segédet foglalkoztat, főleg hálószoba és ebédlő berendezéseket gyárt. 1914-ben bevonult, harcolt az orosz fronton és leszerelt 1918-ban. Kétszer megsebesült, 50%-os hadirokkant. Neje: Nagy Erzsébet. Okler Antal, borbély és fodrász m., Temesvári u. 3. Született 1908-ban Újpesten ahol 1925-ben szabadult. Mint segéd 4 évig dolgozott szülővárosában, ahol 1929- ben megalapította önálló műhelyét. A szakosztály tagja. Modemül berendezett szalonjában egy segéddel dolgozik. Oksliun Frigyes, felsőrészkészítő m., Liszt Ferenc u. 10. Oláh Ferenc, sütő m., Tó u. 40. 1874- ben Pákán született, iparát édesatyjánál Sölytörön tanulta ki, 1892-ben szab. fel. Mint segéd hosszú időn keresztül dolgozott Budapesten, Gödöllőn, Nagykanizsán, Szolnokon. 1904-ben önállósította magát. Fehér és finom süteményeket állít elő és az újpesti kereskedők szállítója. Sölytörön az ipt-nek jegyzője és elöljárója volt. A világháborút végigküzdötte harcolt a szerb, albán, román és olasz fronton. Kit.: K. cs.-k., br. v. é., kis ez. v. é. Neje: Bögöty Ida. Olajkár József, bútorasztalos m. Aradi u. 2. özv. Opold Józsefné, szül. Frein Mária, bútorasztalos, Nap u. 18. A vállalatot férje alapította 1890-ben és azt özvegyi jogon 1929 óta vezeti. Budapest és a környék kereskedői számára szállítja elsőrangú gyártmányait. Átlag 4 segéddel dolgozik. Orczy László, vendéglős, Corvin u. 10, saját házában. Szül. 1870-ben. Vendéglőjét 1912-ben saját erejéből alapította. Üzeme nagy nyári kerthelyiséggel kapcsolatos. Kecskemétvidéki tisztán kezelt borok kimérése és hideg konyhája teszik vendégei körében kedveltte. Családjával és egy segéddel látja el a vendéglő munkáját. Az Ipt. szakoszt. vál. tagja. Helyiségében székelő „Sasok” asztaltársaság főpénztárosa. Kezdeményezője és megalapítója az Ipt. vendéglős szakosztályának. Volt városi képviselő. Fontos szerepet játszott a kommün utáni időkben. A kommunisták fiával együtt halálra ítélték; fiát ki is végezték, ő maga megmenekült. Igazgatósági tagja az 1919
