A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
47 júniusi bajtársak szövetségének. Neje: Kupa Etel. megosztja vele az üzem vezetését. Orlics János, borbély és fodrász m., Tavasz u. 50. Szül. 1876-ban Mettlingben Ausztriában és a szlavóniai Bródon szab. 1893-ban. 5 évig dolgozott mint segéd Budapest, Eszék, Doboly, Brod és Újpest elsőrangú mestereinél, amíg 1898-ban friegnyitotta úri fodrász szalonját. A fodrász szakoszt. tagja és az újpesti fod- xászmesterek egyletének alapító tagja. 1915-ben bevonult, 1918-ban szerelt le. Szerepelt mint szerb tolmács. Kit.: K. <cs.-k. Neje: Gróf Erzsébet. Orlics K. Gyula Orlics János Orlics Márton, szabó m., Rózsa u. 23. Ausztriai Mettlingben született 1878-ban és Bródban szabadult fel 1895-ben. Dolgozott mint segéd Újpesten, Budapesten és Szlavóniában. 1903-ban alapította meg szabóságát. Szakismereteit gyara- pítandó szabászati tanfolyamot és a technológiát elvégezte. Szakosztály tagja. Neje: Bodói Teréz. Orczy László Országh József Országh József, cipész és csizmadia m., Rózsa u. 36. Felcsúthon szül. 1862- ben, Bicskén szabadult fel 1877-ben. Szakismereteit gyarapítandó dolgozott Lovasberényben, Tatán és Budapesten. 1886 óta önálló. Régi, tapasztalt, megbízható mester, aki 2 segéddel dolgozva csakis elsőrangú munkát ad ki kezéből. Volt ipt. elöljáró. A csizmadia ipt.-nek négy évig volt Budapesten elnöke. Az ipari társadalom egyik jelese, aki az iparos ügyeknek mindenkori szószólója volt. Neje: König Margit. Oszwald Alajos, hentes és mészáros m., Szent István tér. Budapesten 1895- ben született és 1910-ben szab. Újpesten. Felszabadulása után 10 évig praktizált Bécs, Berlin, Budapest és Újpest nagyobb üzemeinél és 1920-ban lett önálló Újpesten, ahol 8 évig volt üzemvezető. A húsipari szakoszt. alelnöke, tanoncvizsg. biz. tagja. 1915—16-ban a harctéren szolgált és leszerelt mint 50%-os hadirokkant. Kit.: nagy és kis ez. v. é., K. cs.-k., seb. érem 1 sávval. Neje: Tolmár Mária. Ötvös Károly, épület- és bútorasztalos, Vasváry Pál u. 33. Paksy Gyula, sütő m., Bocskay u. 37. Újpesten született 1900-ban és ott is •szabadult fel 1919-ben. Nyolc évig praktizált mint segéd Csehszlovákiában, Gyöngyösön, Rákospalotán és Újpesten. 1927-ben önállósította magát. Újpesten és Gyöngyösön 2 éven át mint vezető munkás működött. A futball sportban mint aktív tag vett részt. Neje: Winkler Rozina. Paksy Gyula Paksy Lajos Paksy Lajos, bútorasztalos m., Virág u. 33. 1910-től 1929-ig nagy újpesti cégeknél (Szlávik, Körös Keresztúri, Sze- pessy) dolgozott mint segéd. 1929 óta önállóan foglalkozik bútorgyártással. 1891- ben szül. Budapesten és 1910-ben szabadult fel Újpesten. Két segéddel dolgozva készít faragott és intarziás bútorokat. Az ipari érdekek tevékeny harcosa. Régi iparos család sarja, atyja pékcéhmester volt hosszú éveken át. Állandóan a fronton volt, ahol meg is sebesült. Kit.: br. v. é. Neje: Fakó Ilona. Palaticzky Pál, vendéglős. Váci út 3. Szül. 1889-ben Örményen. Vendéglőjét 1929-ben alapította. Üzemében tiszta borokat mér ki és jó minőségű hideg ételeket tart. Tagja a Szállodai Portások Egyesületének. A világháborút mint az
