A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

407 Pap Kálmán vendéglős, Horthy Miklós út 144. Szül. 1882-ben, a vendéglős szak­mát Bpesten sajátította eh Mint pincér és főpincér a főváros és vidék legelőkelőbb üzleteiben működött. (Royal szálló, Park szálló stb.) 1919 óta önálló. Jófajta bo­rairól és ízletes konyhájáról ismert helyi­ségeit a jó polgárosztály tagjai látogat­ják. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Supp Józsa. Patat Lajos vendéglős, Kossuth Lajos u. 5. (Nemzeti Kaszinó). Tel.: 887-56. Szül. 1892-ben Budapesten, szab. 1908-ban a Vadászkürt szállóban. 1923 óta önálló. Gyakorló éveit külföldön a legjobb szál­lókban töltötte, mint szakképzett sza­kács a Hungária nagyszálló konyha­főnöke volt és több ízben nyert kitünte­tést. Ipart, számvizsgáló, felügy. biz. tag, aki a szakma érdekeit lelkes önzetlen­séggel képviseli. 7 éve bérlője a Nemzeti Kaszinónak, hol magyar és francia kony­hát vezet, melyet személyes felügyelete alatt tart. A világháborúban résztvett a 6. közös gy. ezr.-ben, ahol őrmesteri rangja volt. Kitüntetése a K. cs.-k. és a kis ezüst vit. érem. Felesége: Schweiz­bacher Mária. Patz Antal, vendéglős, Hajós u. 31. Szül. Sóskúton 1893-ban. A szakmát B.- pesten sajátította el. Tanulmányúton volt Francia-, Olasz- és Németország, Ausztria Hollandia és Amerika nagyobb városai­ban. Üzletét 1921-ben saját erejéből ala­pította. 3 helyiségében közel 100 vendé­get tud egyszerre ellátni. Elvégezte a pincemesteri szaktanfolyamot. Tagja az Ipt. elöljáróságának és az Orsz. Szövet­ségnek. Végigküzdötte a világháborút. Kit.: br. v. é., K. cs.-k., seb. é. stb. Neje: Csutorás Irén. Pálfi Józsefné, Nagy Katalin, vendég­lős, Cserey u. 6. 1868-ban Bánhidán szü­letett. 1915-ben alapította vendéglőjét. Kiváló vadkerti borokat és frissen csa­polt sört tart. Elsőrendű magyar konyhát vezet, 30—40 személyre berendezett ven­déglője van. Jótékonycélú asztaltársaság működik üzemében, ahol jobb közönség szokott családias összejöveteleket tartani. Pándi Ferenc, vendéglős,Zsigmond u. 1. Szül: Incéden 1885-ben. A szakmát Budapesten tanulta. Mint főpincér hosz- szabb időn át dolgozott a fővárosban és a vidék nagy éttermeiben. 1913-ban lett önálló. Kitűnő fajborai és ízletes magyar konyhája a legjobb közönséget vonzzák helyiségeibe. A világháborúban többször megsebesült. Kit.: br. v. é., K. cs.-k. stb. Neje: Szabó Anna. Pehrl Józsefné szül. Gocsi Mária, ven­déglős, Tóth Lőrinc u. 10. Szül. Sám- falván. Vendéglőjét 1920-ban nyitotta meg. A gyönyörű kilátásáról híres „Isten­szem” vendéglő kitűnő konyhája és jó borai miatt nagy népszerűségnek örvend. Perity József, vendéglős, Pauler u. 19. Szül. 1881-ben, szab. 1897-ben Szekszár- don. Az ország nagy városaiban és Ber­linben, Kölnben, Achenben stb. előkelő éttermekben dolgozott. Frankfurt a/M- ban önálló volt. Budapesten 1930-ban nyitott üzletet. A világháborúban 54 hó­napot a fronton töltött, mint őrmester szerelt le. Neje: Madarász Mária. Pelzmann Ferenc vendéglős és kávés, Rákóczi út 5. 1853-ban szül. Budapesten, 1872-ben szab. Több külföldi előkelő he­lyen szerezte szaktudását és 1884-ben lett önálló. Étterme 10 helyiségből áll, 500 személyre berendezve. 90 alkalmazottat foglalkoztat. Az ipt. tb. választmányi tagja, volt fővárosi bizottsági tag, aki ipara érdekében tevékeny munkásságot fejtett ki. Üzeme egyike a budapesti leg­elegánsabb éttermeknek, melyet csakis a legelőkelőbb közönség és a külföldiek lá­togatnak. 1883-ban nősült, feleségül véve Singhoffer Irmát. özv. Pesznecker Károlyné szül. Rech- nitzer Magdolna, vendéglős, Krisztina körút 109. A „Vörös Békéhez” címzett népszerű vendéglőt 1928 óta vezeti ön­állóan. Néhai férje szakképzett, elismert vendéglős volt és özvegye nagy eréllyel tartja fenn a régi tradíciókat. A söntés­Orbán István Patz Antal Perity József özv. Pesznecker Károlyné

Next

/
Oldalképek
Tartalom