A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

408 bői, 2 étteremből, kerthelyiségből és uccai teraszból álló vendéglő a vasutasok találkozó helye. Pfeifer István, vendéglős, III., Bécsi út 34. Ősrégi iparos és borkereskedő csa­lád sarja. 260 éve foglalkozik családja bortermeléssel és vendéglősséggel. Buda­pesten 1857-ben szül. Középiskolát, majd kereskedelmi akadémiát végzett, míg 1903-ban vendéglőt nyitott. Kitűnő kony­hája, tisztán kezelt borai elismert nevet biztosított számára és szépen berendezett helyiségeit, kertjét a jobb osztályhoz tar­tozó közönség látogatja. A világháború­ban többször kitüntette magát. Felesége Kitzinger Irma. Plaszkony Ferenc, vendéglős, Raktár u. 16 (saját ház). Szül. 1887-ben Buda­pesten. 1910 óta önálló, mostani vendég­lőjét 1929-ben alapította. Kifogástalanul kezelt, közvetlen a termelőtől vásárolt borai miatt széles körben népszerű. Ven­déglője több sportegylet állandó találkozó helye, befogadóképessége 300 személy. A Dréher sörök elsőrangú propagálója. Részt vett a világháborúban. 1910-ben vette nőül Csömöz Máriá, aki értékes se­gítőtársa. Platschek Adolf, a Polg. Élelmezési és Keresk Rt. igazgatója és tulajdonosa, Automata Buffet, Rákóczi út 1. Szül. 1885-ben Turréte községben, szab. Bu­dapesten 1904-ben. 1911 óta önálló. Mo­dern buffet-je úgy berendezés, valamint a kiszolgáltatott ételek és italok minő­sége és mennyisébe tekintetében minden igényt kielégít, a teendőket 20 tagú sze­mélyzet látja el. Végigkiizdötte a világ­háborút. Neje: Goldmann Jolán. Posch Károly, vendéglős, II., Margit körút 2. Született 1876-ban Pinkafőn. Atyja vendéglős és szőlőtermelő s fivérei és 'unokafivérei is többnyire vendéglősök, úgyhogy a családot régi vendéglős csa­ládnak lehet tekinteni. Szaktanulmányait Szombathelyen végezte, ahol már 22 éves korában a Gentry-Kaszinó bérlője lett. 1912-ben jött Budapestre és előbb a Jó- zseftéri Virágcsokor (Blumenstöckl)-t bírta, majd a József körúton volt ven­déglője. A II., Margit körút 2. alatti üz­letet 1928-ban vette át és tette azt kitűnő italaival, a legkényesebb ízlésnek meg­felelő ételeivel és figyelmes, pedáns tiszta, gyors és pontos kiszolgálásra be­tanított személyzetével a főváros egyik legelőkelőbb és legszívesebben látogatott helyévé. Nősült 1913-ban s 3 leánya és 1 fia van. Pozsgai András, vendéglős, Práter u. 26. Szül. Egyeden 1886-ban, szab. Sop­ronban 1901-ben. Dolgozott Budapest, Bécs, München, Velence, és Tátralomnic előkelő szállodáiban és éttermeiben. 1918- ban lett önálló, mostani helyiségét 1923- ban vette át. Népszerű, városszerte is­mert vendéglőjét a legjobb közönség látogatja. A világháborút mint tűzmester szolgálta végig. Neje: Lugossy Irén. Printz István, vendéglős, Virányos u. 2. Szül. 1877-ben Budapesten. 1907-ben nyi­tott vendéglőt, mostani üzletét 1928 óta vezeti. A főváros kiránduló közönsége lá­togatja a konyhájáról és jó borairól híres vendéglőt. Az Ipt. volt választm. tagja és számvizsgálója. A világháborúban II. o. ez. v. é., kétszer br. v. é. és K. cs.-k.-el tüntették ki. Neje: Cserveni Erzsébet. Putz István, vendéglős, Nagy Sándor u. 2. Szül. 1899-ben Répczekéthelyen, szab. Budapesten 1916-ban Bandi Ferenc éttermében. Több előkelő étteremben (Hungária, Balatonföldvár stb.) szerzett gyakorlat után 1926-ban lett önálló. Bu­dafokon saját pincészete van. 4 tagú sze­mélyzet áll a közönség rendelkezésére. Az Ipt. előljárósági tagja. Neje: Scher- mann Erzsébet. Raab József, vendéglős, III., Miklós út 22 (saját ház). Budapesten 1870-ben szül. Mint bortermelő hosszú időn át sa­ját termésű borait árusította, míg 1900- ban vendéglőt nyitott és 1902 óta saját házában van közismert polgári ven­déglője. Elismerten jó boraiért, nemkü­lönben kitűnő konyhájáért szívesen lá­togatott helye a környék jobb közönsé­gének. Felesége Zafka Jozefin. Raab József i ’ Pfeifer István Plaszkony Ferenc Platschek Adolf

Next

/
Oldalképek
Tartalom