A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
63 alá eső haszonhajtó foglalkozás céljából tartott alkalmazottak (cselédek) után fizet. Ha az adózó az alkalmazottak kereseti adóját a sajátjából fizeti, akkor ennek összege is a jövedelemből levonásba hozható. Az adóévet közvetlenül megelőző évben fizetett általános kereseti adó a nyers bevételből nem vonható le. Az adókkal egyenlő elbánás alá esnek az azok után fizetett késedelmi kamatok, behajtási illetékek és pótlékok. 5. Az üzlet érdekében keletkezett adósságoknak és egyéb üzleti (üzemi) terheknek kamatai, amelyek a jövedelmet apaszt jóik. Ehhez képest csakis az üzletbe fektetett idegen, kölcsönvett tőkék és az üzlet részére hitelben történő bevásárlásokból származó üzleti adósságok után tényleg fizetett kamatok vonhatók le, másféle adósságok kamatai azonban nem vonhatók le. Ügy szintén nem vonható le az ú. n. „csendes társak“-nak kifizetett nyereségrészesedés sem. 6. Az első adóévben az első szervezés (alapítás) alkalmával felmerült költségek, amelyek közé azonban a felszerelés költségei nem sorozhatok. Az üzletbe fektetett saját tőkének kamatait nem szabad levonni. Ha az adóköteles tiszta jövedelem nem a kiadások levonása mellett a nyers bevételből, hanem becslés útján állapíttatik meg, az említett kiadások levonásának nincs helye. Az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál a nyers bevételből a felsoroltakon kívül más tételek nem vonhatók le. Így különösen nem vonhatók le: 1. azok az összegek, amelyeket az adózó az üzlet (üzem) nagyobbí- tására, az alaptőke emelésére, vagy üzleti (üzemi) adósságok törlesztésére, továbbá olyan új leltári (felszerelési) tárgyak beszerzésére fordított, amelyek nem tekinthetők a régi leltári (felszerelési) tárgyak pótlásának; 2. az adóköteles által üzletébe (üzemébe) fektetett tőkéinek vagy a jövedelemadóról szóló törvény, illetőleg törvényes rendelkezések szerint vele együtt adózó családtagoktól kölcsönvett tőkének kamata, úgyszintén a saját, valamint a jövedelemadóról szóló törvény, illetőleg törvényes rendelkezések szerint vele együtt adózó családtag munkájának bérértéke vagy ellenértéke; 3. azok a költségek, amelyeket az adóköteles háztartására, a hozzátartozóinak és a háztartáshoz tartozó szolga- és egyéb személyzetének s házi cselédségének ellátására készpénzben vagy saját gazdaságából, üzletéből vett termékek és cikkek fogyasztásában fordít, nevezetesen lakásra, élelmezésre, ruházatra, kiszolgálásra, gondozásra, neveltetésre, illetőleg a személyes szükségletek kielégítésére használ fel. A vállalatban fekvő vagyon értékének emelkedése vagy csökkenése az adóköteles jövedelem megállapítását nem érinti. Az anyag- és árukészletet mindenkor a beszerzési áron, illetőleg az előállítási áron kell értékelni. Mennyi az általános kereseti adó? Az általános kereseti adó az adó alapjául szolgáló jövedelem 5%-a. Amennyiben a községnek, városnak, szükségletei az 5%-os kulcs mellett
