A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
64 sem lennének fedezhetők, a kivetési kulcs a pénzügyminiszter engedélye mellett 10%-ig emelhető fel. A községeknek nincs joga adómentes minimumot engedélyezni, különböző foglalkozási ágakat különböző kulcs szerint adóztatni és progresszív adózást elrendelni. Az állandó üzlethely nélkül működő hcizalók — kivétel nélkül — általános kereseti adó fejében fizetnek: 1. ha az üzletüket egyedül és gyalog folytatják, évi 8 pengőt; 2. ha üzletüket egyedül, egy lóval vagy más igavonó állattal folytatják, évi 12 pengőt; 3. ezenfelül minden segéd után évi 2 pengőt és minden ló vagy más igavonó állat után még évi 2 pengőt. A külföldiek, ha mint utazók folytatnak az ország területén üzletet és a fennálló államszerződések értelmében nem élveznek adómentességet, ezen tevékenységük után egyenként és évenként 20 pengő kereseti adót fizetnek. Mi a teendő a kereseti adó bevallását illetőleg? Az általános kereseti adó alá tartozó tényleges jövedelmeket, illetőleg a nyers bevételt, valamint az ennek megszerzésére fordított költségeket az adózó köteles évenként február havában bevallani. Azok az adózók, akiknek adója rögzítve van, nem kötelesek vallomást adni. A bevallás céljára szolgáló hivatalos nyomtatvány a magyar kir. adóhivatalnál, valamint a községi elöljáróságoknál szerezhető meg. A belföldi szolgálati vagy munkabér viszonyból származó jövedelem kivételével az általános kereseti adó alá tartozó minden más jövedelmet be kell vallani. Hivatalos nyomtatvány, hiányában a bevallást nyomtatvány használása nélkül kell elkészíteni. Az adózó a bevallási ív egyes rovatait pontosan köteles kiállítani. Az esetleg szükséges magyarázatokat a bevallási íven, vagy ahhoz melléklendő felvilágosító iratban köteles megadni. A kitöltetlen bevallási ív beterjesztése nem tekinthető bevallás- adásnak. A bevallást keltezni és aláírni kell. Az adóév folyamán újonnan keletkezett üzletről vagy foglalkozásról és más jövedelemforrásról csak a keletkezést követő év február hónapjában kell bevallást adni. A bevallási kötelezettségen semmit sem változtat az a körülmény, hogy az adóköteles jövedelem egészben vagy részben ideiglenesen adómentes, sem az, hogy nem mutatkozik adóköteles jövedelem. A bevallást rendszerint maga az adóköteles tartozik kiállítani és benyújtani. A nem önjogú természetes személyek, valamint a jogi személyek nevében a törvényes képviselő, aki képviseltjének érdekeit az egész kivetési eljárás során felelősség mellett képviseli, bányavállalatnál pedig a bánya művelője, adja a bevallást. Csődeljárás, továbbá zárgondnoki kezelés esetében a csőd, illetőleg a zárgondnoki kezelés tartama alatt keletkezett jövedelemről a csődtömeggondnok, illetőleg a zárgondnok tartozik a bevallást beadni.
