A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
393 Bolla János, vendéglős, Práter u. 34. Szül. Várföldön 1893-ban, szab. Szombathelyen 1910-ben. Bécs, Fiume és Budapest jó üzleteiben és 4 évig az Int. Waggon Lits-nél dolgozott. 1923-ban önállósította magát. Forgalmas vendéglőjében tartja a „Jó kakasok” asztaltársaság összejöveteleit. 20 hónapig volt a bukovinai és olasz fronton. ízletes ételeiről közismert konyháját neje: Vöglein Margit vezeti. Breitner János, vendéglős, Mester u. 52. Tel.: J. 410-23. Budapesten 1881-ben szül. 1898-ban szabadult fel atyja üzletében. 1906-ban lett önálló. Szakképzett vendéglős, akinek vendéglője ca 250—300 vendég befogadására alkalmas. 12—15 alkalmazottat tart. Volt iskolaszéki tag, kér. vál. tag. Mint törzsőrmester szolgált a háborúban, nagy ez., br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetést kapott. Brünner Karolin, a „Szép Virághoz” címzett vendéglő tulajdonosa, Rózsa u. 36. Régi vendéglős családból származik és e szakmában nőtt fel. 1919 óta önálló üzlete van, amelyet nagy energiával és gonddal vezet. Pompás konyhája, zamatos borai nagy vonzerőt gyakorolnak. Bulla Balázs, vendéglős, Aréna út 56. Szül. Hercegfalván 1895-ben. Elvégezte a pincemesteri tanfolyamot és önállósításáig (1912) szüleinél szerzett gyakorlatot. 250 vendég befogadására alkalmas üzletének teendőit 5 tagú személyzettel látja el. A világháborúban a repülöosztagnál teljesített szolgálatot. Burger Gyula, vendéglős, Erzsébet tér 14. Szül. 1888-ban Felsőőrön. 1904- ben szab. Budapesten. Mint segéd Budapesten és Bécsben sajátította el tökéletesen szakmáját. 1920-ban lett önálló. Pincéje és konyhája elismertek. Vendégei főleg a jobb középosztály rétegeiből kerülnek ki. Neje: Szabó Anna. Büki István, a „Magyar Csárda” tulajdonosa, Hermina út 63. 1885-ben szül. 1903-ban szab., 24 évig dolgozott a szakmában Fiúméban az Európa szállóban, Temesváron és a Waggon Lits-nél. 1927- ben önállósította magát. Kéttermes üzeme és kerthelyisége befogadóképessége 160 személy. Konyhája, borai első- rendűek. Czugh Sándor, vendéglős, Veres Pálné ucca 22. Szül. 1885-ben Őrfalun, szab. Budapesten 1906-ban. Tekintélyes üzletekben praktizált önállósításáig. 1914-ig. Nagy hozzáértéssel vezetett vendéglőjében 40—50 vendéget tud egyszerre ellátni. A világháborúban a haditengerészetnél szolgált. Neje: Devecser Katalin. Csapó Kálmánné, vendéglős, Major u. 5. Mostani üzletét 1901-ben alapította. Hideg konyhája és jó italai miatt a kiránduló szerényebb igényű közönség szívesen látogatja. Tagja az Ipt.-nek. özv. Cseh Vincéné szül. Snepfenrieder Mária, vendéglős Zrínyi u. 1. Néhai férje 1907-ben alapította üzemét. Elhunyta után özvegye vette kezébe a vezetést, melyben nagy rátermettséget tanúsít. A kb. 40 személy befogadására alkalmas helyiségben jóminőségű italokat mérnek. Csikós Lászlóné szül. Lukács Mária, Orczy út 28. Az 1911-ben alapított vendéglőt 1922 óta vezeti, férje, cs. h. nyugalmazott államrendőrségi felügyelő h. segítségével. Jól kezelt borai, kifogástalan konyhája széles körzetben tették népszerűvé. Helyiségeiben tartja összejöveteleit a „Jó fiúk” asztaltársaság. Sepsizoltáni Czirjék Emil, a „Székely góbé”-vendéglő tulajdonosa, Döbrentei tér 3. Szül. 1884-ben Homoródkőhalmon. 1925 óta önálló, szakvizsgázott vendéglős. Elvégezte a pincemesteri tanfolyamot. Speciális székely konyhája miatt városszerte népszerű. A világháborúban mint főhadnagy teljesített szolgálatot. Kit.: Sign. Laudis. Neje: Siposs Margit.. Csorba József, vendéglős, Thököly út 80. Szül. 1892-ben, szab. 1911-ben SzikBolla János Brünner Karolin ■néhai Cseh Vince
