A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

I. rész - Dr. Dobsa László: A kézművesipari szervezetek fejlődésének története, különös tekintettel a hazai viszonyokra

47

vitás kérdések általában I. fokon paritásos bizottsági alapon a testületek előtt intéztessenek.)

5. A tanonctartási jog megvonásának első fokon jogosított hatósága az ipartestület legyen.

6. A kontárkérdések I. fokú elbírálója szintén az ipartestület.

7. Elsőfokú iparhatóságoknak a kézműipart érintő határozatainál a testületek meghallgatása.

8. A kézműipari konkrét hatósági döntéseknél fellebbezési jog a testületeknek.

9. A kézműipari központi szerv megalakításának és időnkénti újjászervezésének választási, stb. joga.

10. Ipartestületi Szék (ítélőszék) alkotása. Üléseit mint 3 tagú tanács a testület székházában tartja az iparhatósági biztos jelenlétében. (Tagjai egy-egy szakmabeli ülnök. ítél I. fokon az általános iparűzési tisztesség kérdéseiben abbahagyási rendelettel. Idevonható a szakmabeli kontárkérdések, a tisztességtelen verseny elleni panaszok és I. fokon az ipari élet szakmabeli kihágásai. Az ítélőszék elnöke az ipartestületi elnök.)

Szükségesnek tartja azonban Szávay Gyula maga is, hogy az ipartestületnek „iparközéleti és tiszteleti“ megbízásai legyenek, ugyancsak az ő szavaival élve „tekintély kérdésekben“ is legyen szava. Ezért:

11. A törvény intézkedjék, hogy az ipartestület legyen minden ipar- gazdasági, iparszociális, iparrendtartási külön országos intézménynek helyi fiókja, az iparosvédelmi közös szervezettségnek illetékes helyi reprezentáló ja, félhivatalos és el nem kerülhető szerve, sőt összekötő kapcsa a helyi iparélet és a körén kívül eső törvényes, illetve gazdasági élet érintkezéseinek, úgyhogy a testület az iparosokat érdeklő ügyekben közbelépésekre, beavatkozásokra, képviseletre jogosult legyen.

12. Legyen egyszersmind a testület az a szerv, mely a tagjai részéről kötelező bejelentési, elszámolási, felszólamlási munkák közös elvégzője. Nyugdíjintézmény, Betegsegélyző pénztár, Beszerző Szövetkezet, Ipari hitelszervezet, Adó, Munkaközvetítés, stb.)

13. Az ipartestület a helyi ipar vállalkozói elsőbbségének hivatalból jogosított és közbelépésre felhatalmazott őre.

14. Iparjóléti és kultúrintézményeknek, iparos- és tanoncotthonok- nak, helyi kiállításoknak, céhszerű szakmakötelességeknek (iparosszálló, dalkör, előadói terem, stb.) művelődési és nemesebb szórakoztató berendezések létesítésének hivatott előmozdító tényezője.

15. Az ipartestület elnöke (a székesfővárosban az Orsz. Központi Szerv elnöke) legyen hivatalból tagja a céhhely városi, községi képviselő- testületének.

16. Ugyanő hivatalból tagja a kereskedelmi és iparkamara ipari szakcsoportjának. A testületek Központi Szervének elnöke pedig a budapesti kamara levelező tagja.

17. A kereskedelmi kormányzat gondoskodási kötelességei sorába tartozik, hogy az ipartestület mindenkori elnöke, a székhelyén szokásos

') A kereskedelemügyi minisztériumnak az ipartestületekről és az ipartestii- letek központi szervéről készített második törvénytervezetét kísérő Általános Tájékoztató (67.652/1928. K. M.).