A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

152 lágháborúban súlyosan sebesülve, orosz hadifogságba került. Neje: Oláh Ve- ronka. Rezső fia nála tanulja a szabó­ságot. Cseke József Sándor, férfiszabó m., Árpád u. 11. Szül. Szigetváron 1892-ben, szab. 1908-ban u. ott. Önállósításáig a főváros jobb műhelyeiben dolgozott. El­végezte a Technológia szabászati tanfo­lyamát. 1924 óta önálló mester. Végig- küzdötte az orosz fronton a világháborúd Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Gurni Erzsébet. Csendes Ferenc, férfiszabó m., Medve u. 20. Szül. 1893-ban Debrecenben, szab. 1911-ben Szatmáron. Mint segéd több vi­déki városban dolgozott, majd a fővá­rosba jött, hogy a szakmában tökélete­sítse magát. 1920-ban alapította meg önálló műhelyét. A világháborúban orosz hadifogságba került, honnan 3 év után szökve menekült. Neje: Szána Rozália. és Budapesten dolgozott, szaktudását fejlesztve. 1901-ben önálló műhelyt ala­pított, melyben jelenleg 1 segédet alkal­maz. Rendelésre készít elsőrendű kivi­telű munkákat. 1899-ben feleségül vette Kövesi Vilmát. Csertán Sándor, férfiszabó m., Szív u. 18. Veszprémben szül. 1870-ben, u.-ott szab. 1888-ban. Segédévei alatt Vesz­prém, Kolozsvár és Budapest jobb mes­tereinél fejlesztette szaktudását. El­végezte a szabászati tanfolyamot. Képes­ségeit 1904-ben alapított műhelyében érvényesítette. 2 segéddel dolgozik. Az Ipt. arany éremmel tüntete ki tanonc- nevelésért. Több oki. és kitüntetés bir­tokosa. Neje: Vilhelm Erzsébet. vitéz Cséby Miklós, férfiszabó m., Váci u. 59. Csikány Lajos, férfiszabó m., Madách u. 16. Szül. 1879-ben Rimócon, szab. 1918- ban Balassagyarmaton. Mint segéd dolgozott az ország nagyobb városaiban, a fővárosban és hosszabb ideig Berlin­ben. 1929-ben alapított műhelyében tö­megmunkát készít 1 segéddel. 1914-től fogva részt vett a világháborúban és 3 évet olasz hadifogságban töltött. Neje: Fuch Terézia. Csikesz József, férfiszabó, m., Peterdi u. 14. 1888-ban szül. a veszprémmegyei Bánd községben, szab. 1907-ben Buda­pesten. Budapest, Kisújszállás és Győr fontosabb állomásai segédi tanulmányai­nak. 1914—18-ig katonáskodott, egyszer sebesült. Kit.: kis ez. v. é. és br. v. é. 1919- ben önállósította magát. 1 segéd­del és 1 tanulóval dolgozik. Neje: Schunter Margit. Csíki András, szabó m., Bajnok u. 10. Szül. 1888-ban Ugrán, szab. 1906-ban Kőhalom. Brassó, Segesvár, Debrecen és Budapest mestereinél volt segéd. Háború alatt az orosz, olasz és román frontokon harcolt, kit.: K. cs.-k. 1922-ben vette nőül Horváth Máriát. 1925-ben alapí­totta műhelyét, ahol 1 segéddel és 1 ta­nulóval mérték szerinti rendelt szabó­Csernavay Pál, férfiszabó m., Lövőház u. 6. Szül. 1892-ben Komáromban, szab. 1908-ban ugyanott. A főváros nagyobb műhelyeiben tökéletesítette mint segéd szaktudását. Önálló műhelyét 1927-ben nyitotta meg. Rendelésre dolgozó műhe­lyében 1 segédnek ad munkát. A világ­háborút végigküzdötte. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Sarek Teréz. Csernyák Mátyás férfiszabó m. Pauler a. 4. Szül. 1865-ben, felszab. 1884-ben Ercsiben. Segédévei alatt szülővárosában Csaholyi Antal Csendes Ferenc Csernyák Mátyás Csernavay Pál Csertán Sándor Csikesz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom