A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
153 ságot folytat. Szabászati tanfolyamot végzett, három nyelven beszélő mesterünk. Csikó Dezső', szabó m., Szt. László u. 113. Szül. 1888-ban Jászberény, Sváb Simonnál a fővárosban tanulta az ipart, aki 1904-ben szabadította fel. Budapest, Győr, Debrecen és Karcag voltak segédéveinek állomáshelyei. 1914—18-ig volt katona, az orosz fronton harcolt, kit.: br. v. é., szóig. kér. és K. cs.-k. Budapesten és Győrben tanulta a szabóságot, utóbbi helyén 1913-ban bronz éremmel és oklevéllel jutalmazták tudását. 1918 óta önálló. Neje: Vörös Mária. Csillik Vendel, férfiszabó m., a Csillik és Társa cég tulajdonosa, Üllői út 9. Szül. 1868-ban Alsószarvason, szab. 1882-ben Ullmannfalván. Önállósítása előtt Késmárkon, Iglón és a főváros előkelő műhelyeiben ízléses és elsőrendű kiállítású munka készül a legjobb közönség részére. 2 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. A Keresztény Ip. Orsz. Egy.-nek alapító tagja. A világháborúban részt vett és mint 100%-os rokkant szerelt le. Neje: Baracska Adél. Aladár fia érettségi után beállt atyja műhelyébe tanulónak. Csizmazia Sándor, férfiszabó m., Illés ucca 4. Csizmár Gyula, férfiszabó m. Lónyai u. 3. Szül. 1871-ben Tósnyárasd községben, felszab. 1887-ben Bécsben, ahol 11 évig mint segéd dolgozott. Ugyanitt lett önálló 1897-ben. Budapesti műhelyét 1925-ben nyitotta meg. Mérték szerinti rendelésre készít príma kivitelű munkát. A világháborúban a déli harctéren küzdött. Neje: Erdélyi Anna. László fia 1921-ben szabadult, 5 éve atyja műhelyében dolgozik. Csorba Károly, férfiszabó m., Gizella út 19/b. Szül. 1890-ben Tápiószelén. Régi szabóiparos családból származik. Atyja Tápiószelén jóhírű szabómester volt, bátyja budapesti szabómester. Szab. 1906-ban Budapesten, mint segéd is itt dolgozott előkelő műhelyekben. 1920-ban önállósította magát. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült. Kit.: br. v. é., K. cs-k. és seb é. Neje: Habony Anna. Csordás Béla, férfiszabó m., Mátyás tér 17. Szül. 1889-ben Szabadkán, u. ott * szab. 1904-ben. Mint segéd Szabadka, Kalocsa, Szeged, Cegléd és Budapest műhelyeiben szerzett tapasztalatokat. 1910 óta dolgozik mint önálló mester 1 segéddel és 1 tanulóval. Képzett szabász. Neje: Stvorik Anna. Csuba Gyula, férfiszabó m., Vas u. 14. Szül. 1881-ben Tapolcán, szab. 1897-ben ugyanott. Az ország nagy városaiban és Budapesten töltötte segédéveit. 1926-ban lett önálló mester. Elsőrangú munkát készítő műhelyében 1 segédet alkalmaz. A világháborúban megsebesült. Kit.: br. v. é., K. cs.-k. és vasker. Neje: Egyed Matild. Csudái Pál, férfiszabó m., Kender u. 39. Zselic községben 1892-ben szül., szab. Léván 1909-ben. A szükséges segédi gyakorlatot neves mestereknél szerezte meg, elvégezte a szabászati tanfolyamot és 1923-ban megnyitotta elsőrangú munkát készítő műhelyét. Régi szabóiparos családból származik. Atyja szülőfalujában tekintélyes szabómester volt. Végigharcolta a világháborút, mint főtüzér szerelt le. Kit: br. v. é., K. cs.-k. Neje: Erdélyi Matild. Czakó József, férfi szabó m., Rózsa u. 77. Szül. Bezdán 1893-ban, szab. Budapesten 1911-ben. Mint segéd Pozsonyban a Hadfelsz. Int.-nél és Budapesten dolgozott. 1920-ban alapított műhelyében 2 segéddel és 2 tanulóval dolgozik. 1911- ben elismerő okl.-et nyert. A világháborút végigküzdötte, háromszor megsebesült, volt orosz hadifogságban. Kit.: kis ez. v. é. stb. Neje: Ifsics Ilona. Czakó János, férfiszabó m. Dob u. 93. Czáhler Bernát, férfiszabó m., Nagydiófa u. 5. Szül. 1875-ben Munkácson, ugyanott szab. 1890-ben. Szabadulása után a fővárosba jött, hogy itt magát Csuba Gyula Csudái Pál Csordás Béla
