A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. tokai Oláh Béla: Kiállítások, vásárok, mintavásárok
226 resi porcellán- és gobelingyárak intendánsa volt, kissé tartózkodó, kissé passzív, talán kissé konzervatív egyéniség. Mégis magával ragadja a kezdet nem remélt sikere és még ugyanabban az évben javaslatot tesz a kormánynál évenként megismétlődő kiállítások rendszeresítése érdekében. Ugyanő veti fel először a kiállítók jutalmazásának, vagyis — a mai napig is sok vita pergőtüzének kitett — zsűrizésnek eladdig figyelemre alig méltatott eszméjét is. Igen messze vezetne, hogy az első kísérletet követő további francia kiállításokkal bővebben foglalkozzunk, legyen elég azért az alábbi, beszédes statisztika, mely az egymást követő párizsi iparkiállítások résztvevőinek számát tüntetve fel, az intémény fejlődésképességét és fokozódó népszerűségét igazolni minden tekintetben alkalmas: az 1798-iki kiállításon résztvett — — — — 110 kiállító 11 1801 „ 11 11 — — 229 11 11 1802 „ 11 11 — — 540 11 11 1806 „ 11 11 — — 1422 11 11 1819 „ 11 11 — — 1662 11 11 1827 „ 11 11 — — 1695 11 11 1834 „ 11 11 — — 2444 11 11 1884 „ 11 11 — — 3960 11 11 1849 „ 11 11 — — 4500 11 A dolgok természetéből következik, hogy a párizsi sikerek Francia- ország vidéki iparűző centrumait, sőt a külfödet is hasonló akciók kezdeményezésére serkentették. Nem beszélve az inkább provinciális jellegű francia vidéki kiállításokról, alább időrendben közöljük a külföld nevezetesebb expozícióit: Antwerpen — — — — — 1806 Trieszt — — — — — — 1808 München — — — — — 1818 Varsó — — — — — — 1818 Stuttgart — — — — — 1820 Berlin — — — — — — 1822 Stockholm — — — — — 1823 Drezda — — — — — — 1824 Moszkva — — — — — 1825 London — — — — — — 1825 Berlin — — — — — — 1827 Prága — — — — — — 1828 New-York — — — — — 1828 Szentpétervár — — — — 1834 Dublin 1834 Becs — — — — — — 1835 Hannover — — — — — 1835 Lipcse — — — — — — 1835 Nürnberg — — — — — 1840 Madrid — — — — — — 1841 Pest 1842 Mainz — — — — — — 1842 Manchester — — — — — 1843 Pest — — — — — — 1843 London — — — — — — 1845 Ne feledje az olvasó, hogy e kiállítások mind csupán országos jellegűek voltak, melyeknek célja alig volt más, minthogy az egyes népek maguk megismerjék produkcióképességük fokát, s pontosan és gyakorlatilag megállapíthassák: mily termelési ágak szorulnak meghonosításra, fejlesztésre és támogatásra. A világkiállítások kora a század második felében kezdődik, abban az időben, amidőn a technikai fejlődés új találmányok gyakorlati alkalmazása révén rohamlépésekkel startol a
