A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Dálnoki Kováts Jenő: Koszorús mesterek
194 szentelhette minden idejét. A híres debreceni és szegedi gyárak versenye sem tudta őt háttérbe szorítani és további egy év után már hat munkást foglalkoztatott. 1903-ban kezdett behatóan foglalkozni ecsetek készítésével, jóllehet az erős német verseny nem sok reménnyel kecsegtette. A magyar festőkefék és ecsetek nem nagy bizalomra találtak a fogyasztóközönség körében. Az idegenkedést azonban sikerült legyőznie, jóllehet eleinte a kereskedők még próbára sem akarták árúját átvenni. Időközben kitartó, szívós munkájának eredményeként munkakörébe felveszi mindenfajta kefe- és ecset gyártását, amire a festő- és mázolóiparnak szüksége van. Ekkor már Lipcséből szerzi be sörteszükségletét és végül teljes győzelmet aratott a német áru fölött. Munkája gyümölcsének élvezésében őt is megzavarta a világháború, de felesége e keserves évek alatt is fenntartotta az üzemet. Megpróbáltatásainak legnehezebb perceit élte a háború utolsó évében, amikor Kohn Gyula visszakerült Budapestre és az anyag- és munkáshiány folytán már-már a bezárás előtt álló üzemét ismét rendbehozta. A gazdasági elzárkózás első évei az újrakezdés nehézségein annyiban könnyítettek, hogy a külföldi verseny háttérbe szorult. Ma azonban már bármilyen hálásan gondolunk is e védelemre, a versenytől nincs mit tartania, hiszen nemcsak az országban jólismertek a gyártmányai, hanem külföldön, Jugoszláviában, Romániában, Olaszországban, sőt Ausztriában is egyre növekszik vevőköre és Kohn Gyula, aki kicsiben kezdte, ma már állandóan ötven, hatvan munkásnak nyújt biztos kenyeret. Klein Mózes Klein Mózes ezüstmüvesmester. Cseh Pál Lajos híres budapesti ezüstműves ötvösmester jeles tanítványa. Született 1869-ben Oros községben. Tízéves korában került fel Pestre, ahol a szükséges iskola elvégzése után, 13 éves korában lépett be tanoncnak tanítómesteréhez és négy évi tanonckodás után, mint segéd dolgozott több mint húsz éven át mindössze két mesternél, míg végre 1907-ben önálló letL E századnak az elején ezüstműves iparágunk ismét gyermekcipőben járt és bátran állapíthatjuk meg, hogy az újjáfejlődéshez a lökést Klein Mózes adta meg. Gondosan tanulmányozta a külföld fejlett ezüstműves iparát és különösen a gépek megfelelő alkalmazására terelődött a figyelme. Modernül berendezett üzeme mintaképül szolgál és a keze alól^kikerülő munkásság tökéletes kiképzésénél fogva mindenütt keresett. Klein Mózes^ szakmájában ma általános közbecsülésnek örvendő, tekintélyes szakférfiú, aki minden alkalmat megragadott arra, hogy az ezüstműves szakma fejlő/
