A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

9t

hozadékában kerülhet adó alá. E szempont alá esnek a sorsjegy- és sorsjátéknyeremények is, kivéve ha ezek a nyeremények a sorsjegyek árusításával hivatásszerűen foglalkozó egyének javára sorsoltatnak ki.

Hasonlóképen nem tekinthető jövedelemnek az ingatlanoknak és egyéb vagyontárgyaknak adás-vételből származó nyereség sem. Azonban kell jövedelmi adót fizetni a hivatásszerűen ingatlanok kereskedésével foglalkozóknak és más esetben, ha az ingatlan megszerzése és eladása közt két évnél kevesebb idő telt el.

Az adóköteles-jövedelem megállapításánál a nyers bevételből kell kiindulni.

Az adóköteles nyers bevételéhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen birt lakásának haszonértékét, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetménykép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértékét is hozzá kell számítani.

Az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelmek együttes összegéből a tehertételek levonása után fennmaradó összeg a tiszta jövedelem. A tiszta jövedelemből az adómentes jövedelmek levonása után fennmaradó összeg alkotja az adóköteles tiszta jövedelmét.

A termelési és kezelési költségeken kivül levonható terheket az egyes jövedelemforrásokból származó jövedelmek együttes összegéből kell levonni. Az így megmaradó jövedelem a tiszta jövedelem.

Az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelem kiszámításánál az egyes jövedelemforrások nyers bevételéből termelési és kezelési költségek címén a következő tételek vonandók le :

1. a nyers bevétel megszerzésére, biztosítására és fenntartására fordított összes kiadások, ideértve a felszerelési tárgyak karbantartására, pótlására és kezelésére fordított kiadásokat, valamint a haszonbéreket és a kárbiztosítási díjakat is ;

2. épületeknél a tatarozási és karbantartási költségek, nemkülönben az épületek használatával járó vízvezetéki, kéményseprési, világítási, éjjeli őri, járdatisztítási s egyéb mellékköltségek, amennyiben az adókötelest terhelik ‘y

3. az épületek, gépek, valamint az egyéb holt leltári tárgyak elhasználása fejében eszközölt rendes évi leírások, amennyiben ezek az üzleti kiadások között — karbantartás vagy pótlás címén —- már elszámolva nincsenek ;

4. az adóévet közvetlenül megelőző üzleti évben szenvedett üzleti veszteségek, abban az esetben, ha az adózó jövedelmét hiteles mérleggel és nyereség- veszteségszámlával bizonyítja.

A tiszta jövedelem kiszámításánál az összes jövedelemforrások jövedelmének együttes összegéből levonandók az adózót terhelő és általa az adóévet megelőző évben tényleg befizetett következő közszolgáltatások :

1. az összes állami, törvényhatósági és községi egyenesadók és az egyházi adók ;

2. az üzletet terhelő állami és községi közvetett adók, forgalmi adók, illetékek és vámok ;

3. az illetékegyenérték ;

4. a kamarai illetékek ;

5. a vízszabályozási járulékok ;

6. azok a járulékok, amelyeket a fennálló törvények értelmében a gazdasági, ipari és egyéb alkalmazottak után kell fizetni.

A tartozatlanul fizetett, valamint az adómentes szolgálati illetményre eső adók nem vonhatók le.

A fenti közszolgáltatások levonásának csak akkor van helye, ha ezek