A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

92

a közszolgáltatások az egyes jövedelemforrások jövedelmének megállapításánál még nem vonattak le és az adóköteles legkésőbb a pénzügyi hatóság felhívásában kitűzött határidő alatt oly számszerű bevallást ad, amelyből a fenti közszolgáltatásokkal terhelt jövedelmek a bevallott összegekben az adóztatás alapjául elfogadtattak.

Ha valamely jövedelem becslés útján állapíttatott meg, akkor az illető jövedelmet, valamint az ennek alapjául szolgáló vagyontárgyat terhelő közszállításokat nem szabad levonásba hozni, hanem a becslésnél figyelembe kell venni.

Le kell vonni az igazolt és az adóköteles által fizetett adóssági kamatokat •és egyéb magánjogi címen alapuló terheket is. Törlesztéses kölcsönöknél az a kötvénybe megállapított kamatláb szerint kiszámított évi kamat-teher veendő számításba. Mindezen tehertételek levonásának csak akkor van helye, ha az adóköteles számszerű bevallást ad. Az egyes j öve delemf orrá sokból esetleg mutatkozó veszteségeket az összes jövedelemforrások együttes jövedelméből kell levonni.

Nem vonhatók le a következő kiadási tételek :

1. a fentiekben meg nem határozott közszolgáltatások ;

2. az adóköteles által nyújtott ajándékok, adományok, segélyek és más eféle ingyen szolgáltatások ;

3. azok az összegek, amelyek a törzsvagyon gyarapítására, az üzem nagyobbítására, tőkeemelésre vagy tőkeapasztásra, adósságok törlesztésére fordíttatnak ;

4. az önként adott rokoni támogatásokat, az adózóval közös háztartás keretében élők munkájának bérértékét ;

5. az adóköteles által a saját üzletébe fektetett tőkének vagy a közösháztartáshoz tartozó családtagoktól általa kölcsönvett tőkéknek kamata. A háztartásra a háztartásban alkalmazott személyzetek, hozzátartozóknak ellátására felhasznált összegeket és a személyes szükségletek kielégítésére felhasznál^ jövedelmek.

Az adóköteles jövedelem megállapításánál a következő főbb jövedelem- források eredményeit kell figyelembe venni :

1. a mező- és erdőgazdasági üzem jövedelmét ;

2. az épületek (telkek és belsőségek) jövedelmét vagy haszonértékét ;

3. az ipar, kereskedelem, bányászat és egyéb, az általános kereseti adó alá eső haszonhajtó foglalkozás jövedelmét;

4. a tőke vagyonból eredő jövedelmet ;

5. a szolgálati viszonyból származó illetménjüket és ellátásokat ;

6. minden egyéb olyan jövedelmet, amely az 1—5. pontok alatt felsorolt jövedelmek közé sorozható.

A házadó alá eső épületeknél az adóévre szóló házadó-kivetés alapjául szolgáló összeget kell a jövedelem kiszámításánál alapul venni. Ebből a nyersbevételből le lehet vonni azt az összeget is, amely az adóévet megelőző évben lakásüresedés vagy behajthatatlanság miatt nem folyt be.

Az általános kereseti adó alá tartozó haszonhajtó foglalkozás jövedelme gyanánt általában azt az összeget kell a jövedelemadó alapjául venni, amely •összeget az illető haszönhajtó foglalkozás jövedelme gyanánt az adóévre szóló általános kereseti adókivetésnél megállapítottak, — ha pedig a foglalkozás (jövedelemforrás) az adóévet megelőző évben keletkezett, úgy azt az összeget kell a jövedelemadó alapjárd venni, amelyet az adóévet megelőző évre szóló •általános kereseti adó kivetésénél megállapítottak. Az általános kereseti adó