A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

zott helyére legalább is 30%-kal alacsonyabb illetményért fogad el egy másik alkalmazottat, akkor kérheti az átalányösszegnek az év hátralévő részére vonatkozó aránylagos mérséklését. Ezt a kérvényt legkésőbb az új alkalmazott szolgálatba lépésének napjától számított 15 nap alatt kell beadni. Az új alkalmazottra vonatkozó adatokat akkor is köteles a munkaadó 15 nap alatt a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) bejelenteni, ha ennek illetményei legalább 30 %-kai magasabb illetményei vannak, mert ez esetben a községnek van joga magasabb átalányösszeget megállapítani. Általában azonban az alkalmazottak személyében beálló változások nem érin­tik a kereseti adónak megállapított átalányösszegeit, feltéve, hogy a belépő alkalmazottak munkaköre ugyanolyan mint a kilépetté volt. Ha a munkaadó új alkalmazottat fogad fel és ennek szolgálatbalépését nem előzte meg egy másik alkalmazottnak az elbocsátása, úgyhogy a munka­adó alkalmazottainak száma ezzel megnövekedett, akkor az új alkalmazott , után az adóátalányt külön meg kell állapítani. A munkaadó ebből a célból köteles az új alkalmazottra vonatkozólag a 6. bekezdésben felsorolt adatokat az illető alkalmazott szolgálatba lépésének napjától számított 15 nap alatt a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) bejelenteni. Ha az alkalmazott, aki után a kereseti adót átalányösszegben állapították meg, kilép a szolgálatból és a munkaadó nem fogad el a helyébe másik alkal­mazottat, akkor kérheti az elbocsátott alkalmazott után megállapított kereseti adó átalányösszegének az alkalmazott kilépését követő naptól kezdődő törlését.-A kérvényt legkésőbb az alkalmazott kilépésének napjától számított 15 nap alatt kell beadni. A szolgálati illetmények után levont és beszállított kereseti adó helyessége és jogossága ellen úgy a munkaadó, mint az alkalmazott, az illetményjegyzék és az adó beszolgáltatására kitűzött batáridőt követő 15 nap alatt a pénzügy­igazgatósághoz élhet fellebbezéssel. 78 Büntetések. Adócsalást követ el az a munkaadó, aki az illetményjegyzékbe tudva "valótlan adatokat állít be, amelyek az adó megrövidítésére alkalmasak, vagy azokból az adó megrövidítésére irányadló szándékkal adatokat kihagy vagy az alkalmazottaktól levont adót nem szolgáltatja be, valamint az a munka­adó, aki az átalány megállapítása céljából szükséges adatokat az adó meg­rövidítésére irányuló szándékkal hamisan jelenti be. Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztésbüntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó háromszorosától tízszereséig terjedhet. Amennyiben valamely cselekmény vagy mulasztás nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, szabálytalanság miatt 100 pengő pénzbírsággal bün­tetendő a munkaadó, ha az illetményjegyzékeket vagy egyéb feljegyzéseket nem vezeti, vagy azokat nem őrzi meg 2 évig, az illetményjegyzékeket nem szolgáltatja be kellő időben, vagy az adóalapot az illetményjegyzékbe tévesen Írja be, vagy ha az adó helyes lerovásának ellenőrzését megakadályozza, vagy meghiúsítja. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom