A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
Mikor esedékes az alkalmazottak kereseti adója? Az alkalmazottak kereseti adója az illetmény kifizetésekor válik esedékessé és ugyanakkor vonandó le. A levont adó a levonást követő hónapnak 15. napjáig szolgáltatandó be. A pénzügyminiszter ezt a határidőt szükség esetében rendelettel megváltoztathatja vagy meghosszabbíthatja. Az alkalmazottak kereseti adóját a munkaadó olyan községekben (városokban), amelyeknek a m. kir. postatakarékpénztárnál folyószámlájuk van, postatakarékpénztár útján postatakarékpénztári befizetési lapok felhasználásával is befizetheti. Az erre a célra szolgáló postatakarékpénztári befizetési lapokkal a község {város) önköltségi áron látja el a feleket. A munkaadó a postatakarékpénztártól visszakapatt elismervényt az illetményjegyzék egyik példányához köteles fűzni, vagy pedig arra ráragasztani. Ez az elismervény a befizetés nyugtázására szolgál. A községi (városi) pénztár a postatakarékpénztár útján befizetett ilyen kereseti adóról nem állít ki nyugtát. A munkaadó az illetményjegyzék másik példányára még ugyanazon a napon rávezeti, hogy az adót postatakarékpénztár útján mely napon küldte be és ezt a példányt egyidejűleg köteles a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) beadni vagy esetleg posta útján oda beküldeni. Az illetményjegyzék másik példányát tehát ilyen esetben be se kell mutatni. Ha a munkaadó a kereseti adót a fenti határidőn belül nem fizeti be, a késedelem minden egész vagy megkezdett hónapjára a késedelmesen befizetett összeg 3 %-át tartozik pótlék címen fizetni. Amennyiben azonban a munkaadó a kereseti adót legfeljebb 8 napi késedelemmel, vagyis a levonást követő hó 23-áig befizeti, a pótlék 1%, ha pedig legfeljebb fél havi késedelemmel, vagyis a levonást követő hó végéig fizeti be, a pótlék 2%. 79 II. A TÁRSULATI ADÓ Kik kötelesek társulati adót fizetni? Társulati adót kötelesek fizetni : 1. a Magyarország területén székelő részvénytársaságok, szövetkezetek, részvényekre alakult betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, bánya- társulatok ; 2. az állam, törvényhatóságok és községek (városok) vállalatai ; 3. a közúti és helyiérdekű vasútak, a takarékpénztárak, ha alapszabályaik értelmében nem tartoznak az 1. pontban felsorolt társaságok közé. Külföldi társaságok, ha üzletüket a magyar állam területén is gyakorolják, itteni üzletek után társulati adót fizetnek. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tagjainak, továbbá a választmányi tagoknak és a napibiztosoknak, illetőleg felszámolás esetében a felszámolóbizottság tagjainak ebben a minőségükben bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás után külön adót (tantieme-adót) kell fizetni. Ugyanaz a vállalat tekintet nélkül a telepek számára, egynek tekintetik ; év közben megszűnt, vagy felállított telepek után pótkivetésnek, vagy adótörlésnek helye nincs.
