A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
74 Ha valakinek heti vagy havi illetménye nincs, hanem összes illetményeit havi részleteknél hosszabb időközökben kapja (negyedévenként, félévenként, évenként, stb.), az egyszerre kifizetett illetmény annyi részre osztandó fel, ahány hónap az illető időszakban foglaltatik és az adót az egy hónapra eső összegektől járó adótételek megfelelő többszörösével kell kiszámítani. Ha az adózónak a havonként vagy hetenként rendszeresen kifizetendő illetményein kívül olyan illetményei is vannak, amelyeket a fennálló szabályok vagy megállapodások alapján negyedévenként, félévenként, esetleg évenként kap meg (pl. lakáspénz, pótlékok, jutalék stb.), ezeket a járandóságokat a heti vagy havi illetményektől elkülönítve és úgy kell adó alá vonni, mintha az egyszerre kifizetett illetmény egy hóra eső külön illetmény volna. Ha pedig valamely hónapban két vagy esetleg több olyan külön illetmény válik esedékessé, amely külön illetmények egy hónapnál hosszabb időtartamra szólnak, akkor ezeket a külön illetményeket egymássál össze kell vonni és pedig még akkor is, ha nem ugyanarra, hanem különböző időtartamra szólnak, például az egyik negyedévenként, a másik félévenként esedékes illetmény. A darabszámra dolgozóknál, nemkülönben az akkordmunkásoknál a havonként kifizetett összes illetményt egy hónapra járó illetménynek kell tekinteni s az adót a havi illetmények után járó adótételek szerint kell kiszámítani és levonni. Ha azonban a munkabér kifizetése hetenként vagy kéthetenként történik, a heti illetmények után járó adótételeket kell alkalmazni. Ha az említett illetmény (munkabér) kifizetése nem havonként, hanem bizonyos mennyiségű munka elvégzése után változó időközökben történik, akkor az egy-egy hónap tartama alatt kifizetett ilyen munkabérek együttes összegéből kell a megfelelő adótételt levonni. Ha valamely alkalmazott (munkás) ugyanabban a hónapban heti és havi munkabért kap, akkor a hónap folyamán kifizetett heti és havibérek együttes összege után a havi illetmények után járó adótételek szerint kell a kereseti adót kiszámítani és levonni. Kinek kell befizetni az alkalmazottak kereseti adóját? Az alkalmazottak kereseti adóját, az adóköteles jövedelemből, szavatosság mellett a munkaadó vonja le és szolgáltatja be a munkaadó üzletének illetékes helye szerinti község (város) pénztárába. Arranézve, hogy ki tekintendő munkaadónak és ki alkalmazottnak, a következők tartandók szem előtt : 1. munkaadónak tekintendő minden olyan természetes személy vagy jogi személy (vállalat, társulat, egyesület, hatóság, erkölcsi közület stb.), aki, illetőleg amely pénzben vagy más javakban megállapított díjazásért szolgálati vagy munkabérviszonyban álló alkalmazottat tart ; 2. alkalmazottnak tekintendő az olyan természetes személy, ki valamely munkaadónál pénzben vagy más javakban megállapított díjazásért akár előre meghatározott vagy bizonytalan időtartamra terjedő szolgálati vagy munkabérviszonyban áll. Ilyen viszonyban csakis természetes személy állhat, jogi személy azonban nem. Ilyenek a különböző elnevezésű állásban alkalmazott és szellemi, írásbeli, kezelői, felügyelői stb. teendőket végző tisztviselők, hivatalnokok, továbbá a különböző elnevezésű szolgálati vagy munkabérviszonyban álló és testi munkát (esetleg egyéb munkát is) végző munkások, cselédek vagy szolgák.
