A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
Mi a munkaadó kötelessége az alkalmazottak kereseti adóját illetőleg? A munkaadó az adót az illetmény kifizetésével egyidejűleg vonja le azr illetményből. Az a munkaadó, aki a kereseti adót az alkalmazott adóköteles jövedelméből szavatosság mellett köteles levonni és befizetni, tartozik az előírt adatokat beszolgáltatni, feljegyzéseket vezetni, az alkalmazottaktól levont adóról két példányban szerkesztendő illetmény- jegyzéket készíteni, az illetmény-jegyzék egyik példányával a levont adót beszolgáltatni, az illetmény-jegyzék másod- példányát pedig — s az esetleg vezetendő egyéb feljegyzéseket — legalább két évig megőrizni és az ellenőrző községi (városi) közegnek bármikor felmutatnia A munkaadó köteles a községi elöljáróságnak (városi adóhivatalnak) : 1. az üzlet (üzem) vagy foglalkozás megkezdésének napját és az alkalmazott tisztviselők és munkások számát legkésőbb az üzlet (üzem) megkezdésétől számított 30 nap alatt elkülönítve bejelenteni ; 2. az említett községi (városi) hatóság felhívására az abban kitűzött idő alatt a felhívásban megjelölt minden olyan adatot beszolgáltatni, amely valamelyik alkalmazott általános kereseti adójának helye megállapítása céljából szükséges. A bejelentett alkalmazottak a szolgálatból való elbocsátását és kilépését csak abban az esetben kell bejelenteni, ha ugyanolyan alkalmazott nem lép be helyébe. Az a munkaadó, aki a kereseti adót az alkalmazott adóköteles jövedelméből szavatosság mellett köteles levonni, illetőleg befizetni, az alkalmazottairól' állandó nyilvántartást köteles vezetni, amelynek legalább is a következő adatokat kell tartalmaznia : 1. sorszámot, 2. az alkalmazott nevét, 3. az alkalmazott születési évét, 4. az alkalmazott állandó lakhelyét (községet, utcát, ház- számot), 5. az alkalmazás közelebbi megjelölését (pl. könyvelő, pénztárnok,, gépész, fűtő, ráktárnok, stb.), 6. a belépés napját, 7. a kikötött pénzbeli járandóságnak összegét (pl. havi 400 P fizetés, évi 1.200 P lakbér stb. vagy 30 P hetibér, vagy darabszámos), 8. azt, hogy a pénzbeli járandóságok milyen időközökben fizetendők ki (pl. hetenként, havonként, negyedévenként stb.)„ 9. a természetbeni járandóságokat (pl. teljes ellátás, vagy pl. évi 20 n hazai szén féláron stb.), 10. a kilépés napját. Ha a vállalatnak több ilyen telepe van és ezek más-kás községben (városban) vannak, akkor minden egyes telepen feltétlenül külön nyilvántartást kell’ vezetni az alkalmazottakról. A nyilvántartásba minden alkalmazottat be kell vezetni tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazás állandó vagy ideiglenes-e és hogy az alkalmazott illetménye adóköteles-e vagy sem. A rövid ideig (egy vagy több napig) foglalkoztatott közönséges napszámosokat is be kell vezetni a nyilvántartásba a részükre kifizetett munkabérek feltüntetésével. A kereseti adó céljára vezetendő nyilvántartás egybefoglalható a munkásbiztosító pénztár részére vezetett nyilvántartással, ha a munkaadó azt megfelelően kiegészíti. Az alkalmazott, akinek szolgálati viszonyából kifolyólag olyan bevétele is van, amelyet nem a munkaadó fizet ki, erről a bevételéről köteles feljegyzést vezetni és adóztatás céljából a munkaadójának bejelenteni. így a szállodában,, vendéglőben, kávéházban, fürdőben alkalmazottak, a borbélysegéd, a bérkocsis, a borravalóból származó jövedelmét stb. Ezt a bejelentést olyan időközökben kell megtenni, illetőleg megismételni,
