A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
59 delemadóról szóló törvény, illetőleg törvényes rendelkezések szerint vele együtt adózó családtagoktól kölcsönvett tőkének kamata, úgyszintén a saját, valamint a jövedelemadóról szóló törvény, illetőleg törvényes rendelkezések szerint vele együtt adózó családtag munkájának bérértéke vagy ellenértéke ; 3. azok a költségek, amelyeket az adóköteles háztartására, a hozzátartozóinak és a háztartáshoz tartozó szolga- és egyéb személyzetének s házi cselédségének ellátására készpénzben vagy saját gazdaságából, üzletéből vett termékek és cikkek fogyasztásában fordít, nevezetesen lakásra, élelmezésre, ruházatra, kiszolgálásra, gondozásra, neveltetésre, illetőleg a személyes szükségletek kielégítésére használ fel. A vállalatban fekvő vagyon értékének emelkedése vagy csökkenése az adóköteles jövedelem megállapítását nem érinti. Az anyag- és árukészletet mindenkor a beszerzési áron, illetőleg az előállítási áron kell értékelni. Mennyi az általános kereseti adó ? Az általános kereseti adó az adó alapjául szolgáló jövedelem 5 %-a. Amennyiben a községnek, városnak, szükségletei az 5%-os kulcs mellett sem lennének fedezhetők, a kivetési kulcs a pénzügyminiszter engedélye mellett 10%-'g emelhető fel. A községeknek nincs joga adómentes minimumot engedélyezni, különböző foglalkozási ágakat különböző kulcs szerint adóztatni és progresszív adózást elrendelni. Az állandó üzlethely nélkül működő házalók — kivétel nélkül — általános kereseti adó fejében fizetnek : 1* ha az üzletüket egyedül és gyalog folyatják, évi 8 pengőt; 2. ha üzletüket egyedül, egy lóval vagy más igavonó állattal folytatják, évi 12 pengőt; 3. ezenfelül minden segéd után évi 2 pengőt és minden ló vagy más igavonó állat után még évi 2 pengőt. A külföldiek, ha mint utazók folytatnak az ország területén üzletet és a fennálló államszerződések értelmében nem élveznek adómentességet, ezen tevékenységük után egyenként és évenként 20 pengő kereseti adót fizetnek. Mi a teendő a kereseti adó bevallását illetőleg ? Az általános kereseti adó alá tartozó tényleges jövedelmeket, illetőleg a nyers bevételt, valamint az ennek megszerzésére fordított költségeket az adózó köteles évenként február havában bevallani. Azok az adózók, akiknek adója rögzítve van, nem kötelesek vallomást adni. A bevallás céljára szolgáló hivatalos nyomtatvány a magyar kir. adóhivatalnál, valamint a községi elöljáróságoknál szerezhető meg. A belföldi szolgálati vagy munkabér viszonyból származó jövedelem kivételével az általános kereseti adó alá tartozó minden más jövedelmet be kell vallani. Hivatalos nyomtatvány hiányában a bevallást nyomtatvány használása nélkül kell elkészíteni. Az adózó a bevallási ív egyes rovatait pontosan köteles kitölteni. Az esetleg
